Takarékoskodni kéne, de miből?

Minden eddiginél kevesebb pénz jut az idén a lakóépületek energiatakarékos beruházásainak támogatására. Az előirányzott kétmilliárd forintos keret egy részét ráadásul elviheti a kijelölt pénzügyminiszter megszorító csomagja.

Mivel a kormányzat kihirdetett szándéka, hogy az energiahordozók árát a szabályozásból való fokozatos kivonulással a nyugat-európai árszinthez zárkóztassa fel, a számlafizetéssel küszködő háztartásoknak egyetlen lehetőségük maradt arra, hogy vásárlóerejükhöz képest legalább szinten tartsák kiadásaikat: a takarékosság. A hatékonyabb fűtési módszerekre való átállást, a rossz hőszigetelésű ablakok cseréjének fontosságát a gazdasági tárca is folyamatosan kommunikálja, arról azonban kevesebb szó esik, hogy az idén szinte alig jut pénz erre a területre.
A Nemzeti energiatakarékossági program (NEP) révén 2001-ben három-, 2002-ben pedig négymilliárd forintnyi támogatást igényelhettek az átalakításba vágó lakástulajdonosok. A támogatások nagy részét nyílászárók cseréjére fordították, mert a pár százezer forintos költségigényű munkához a tulajdonosok még elő tudták teremteni a szükséges saját tőkét, de milliós nagyságrendű utólagos hőszigetelésre vagy modern, hőszivattyúval kombinált fűtés kiépítésére eddig kevesen vállalkozhattak. Vártak, hátha nagyobb lesz a támogatás. Tavaly a NEP hárommilliárdból gazdálkodott, de a programot már júliusban leállították, a befogadott pályázatok utáni kifizetés pedig áthúzódik az idei évre, félmilliárd forinttal leapasztva az amúgy is szűkös, 2,25 milliárdos keretet. A maradék pénzből a hírek szerint eltűnhet további 600 millió forint, mert ezt az összeget – lapinformációk szerint – az új pénzügyminiszter tárcákat érintő megszorításai miatt egyelőre függőben hagyják.
A megmaradó bő egymilliárd forint szakértők szerint semmire nem lesz elég. A legnehezebb helyzetben eddig is a társasházak, főleg a panelépületek lakói voltak, s úgy látszik, maradnak is: a rossz házgyári ablakokon jövő télen is behúz majd a hideg.
Szakértők szerint a kormánynak legalább az áfakulcsok emeléséből adódó 40 milliárdos többletbevétel 20 százalékát, vagyis nyolcmilliárd forintot kellene a NEP-re költenie, hogy a lakosság a megugrott energiaköltségek egy részét megtakaríthassa.