Pontosan nem lehet tudni, hogy az oktatási tárca miként képzeli – ahogy Magyar Bálint fogalmazott – „a tandíj bevezetésének problémájának” megoldását, annyi azonban valószínű, hogy a diákoknak 2005-ig nem kell fizetniük a felsőoktatásban való részvételért. A miniszteri és az államtitkári nyilatkozatok azonban ebben a kérdésben sokszor egymásnak ellentmondóak: Mang Béla helyettes államtitkár irodájából úgy értesültünk, hogy 2006-ig érvényben marad a tandíjmentesség.
A tárca névtelenséget kérő illetékese lapunknak elmondta: hosszú távon semmiképpen nem lehet mellőzni a tandíj bevezetését. Rámutatott arra, hogy a tanulók családjának egy része minden nehézség nélkül ki tudná fizetni a tandíjat, persze – tette hozzá – a rászorultsági elvnek itt is érvényesülnie kellene, ezért nyilván a jövőben is lennének szép számmal olyan hallgatók, akik térítésmentesen tanulhatnának. Megjegyezte, az SZDSZ-es vezetés ezt a megoldást tartaná „társadalmilag igazságosnak”.
A Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter által bejelentett takarékossági csomag 11,8 milliárd forintot vonna el az Oktatási Minisztériumtól, ám Magyar reményei szerint sikerül olyan megoldást találni, amely nem terheli tovább a felsőoktatási intézményeket. Ezzel szemben a Népszava arról számolt be: a demográfiai apály miatt pár év múlva a felvettek száma kétharmadára csökken, ezért az intézmények gazdálkodásának biztosítása érdekében hosszú távon az államilag finanszírozott képzésben részt vevőknek is tandíjat kell majd fizetniük.
Sió László, a Fidesz oktatási tagozatának vezetője lapunknak elmondta: átgondolatlan az a prognózis, amely pusztán a demográfiai adatokból kiindulva próbálja a következő évek felsőoktatási hallgatóinak számát megbecsülni. A felsőoktatásba jelentkezők között ugyanis folyamatosan emelkedik a második, harmadik diplomájukat megszerezni akaró fiatalok száma – magyarázta a politikus. Szerinte a felsőoktatásba jelentkezők számának stabilizálását szolgálhatja az is, ha az állam az ösztöndíjrendszer, a tandíjmentesség, a diákhitelrendszer működtetésével a szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező családokból származó fiatalok számára is lehetővé teszi a tanulást. A tandíj bevezetése nem indokolt – véli a képviselő. Úgy látja, éppen a diákhitel rendszerének szétverése és az általános tandíj-kötelezettség bevezetése vezet a jelentkezők számának csökkenéséhez.
Felmerült az egyetemek és főiskolák kht.-vá szervezésének gondolata is a modernizációs reform keretében. Sió szerint ez nem oldja meg a felsőoktatási intézmények finanszírozási problémáit. Állítja: nincs ok-okozati összefüggés a kht.-szerű működés és a tandíj bevezetése között sem.
A Népszava különböző forrásokra hivatkozva a tandíjbevezetés másik indokaként arról írt, hogy a diplomaszerzés jól megtérülő befektetés az egyénnek, ezért méltányossági okokból ezt meg kellene fizetniük a hallgatóknak. Oktatási szakemberek ezzel szemben arra hívják fel a figyelmet: nemcsak az egyénnek, de a társadalomnak is érdeke, hogy minél több diplomás legyen az országban, ami által nő a versenyképességünk.
Magyar Bálint múlt pénteki sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a felsőoktatási rendszerben megjelenő diákok csaknem fele költségtérítéses képzésre megy, és az összes hallgatói létszám mintegy harmada így is fizet a tanulmányaiért. A költségtérítéses hallgatói rendszer kiépítése azonban egyfajta bővítése volt a felsőoktatásnak, mivel a diákhitel bevezetésével megnyílt azok előtt is az út, akik elvéreztek a felvételiken.
Az állam a költségvetés keretében meghatározza, hogy hány hallgató képzését finanszírozza képzési típusonként. A 2004-es államilag finanszírozott hallgatói keretlétszámot 62 ezer főben állapították meg. Ezekre a helyekre elsősorban felvételi vizsgák révén biztosíthatnak maguknak helyet a jelentkezők. Akik a felvételiken nem jártak sikerrel, azok költségtérítéses képzés keretében jelentkezhetnek az intézményekbe, így maguknak kell finanszírozniuk felsőfokú képzésüket, de ebben segíti őket az előző kormányzat alatt kialakított diákhitel-konstrukció. A diákhitelt mindkét képzési típusban részt vevők egyformán igénybe vehetik.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke úgy fogalmazott: amennyiben a Draskovics- megszorítások érintik majd a felsőoktatást, minden lehetséges és törvényes eszközzel tiltakozni fognak ellene, az aláírásgyűjtéstől a tüntetésig. Hozzátette: a HÖOK már magát a tandíjat sem tudja elfogadni, mivel nem lehet a hallgatókat ennél tovább terhelni.
***
Tandíjtörténelem. Az esetleges tandíjbevezetés kérdése a rendszerváltozás óta a közélet állandóan visszatérő témája. A Fidesz még 1989-ben egy kedvezményes hitelkonstrukció kidolgozásához kötötte a tandíjbevezetést, amelyet végül három év múlva, Kupa Mihály akkori pénzügyminiszter írásban is garantált. A tandíjat végül Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere vezette be 1995-ben. A szocialista kabinet döntésével 1998-ig évente mintegy kétmilliárd forintot tudott megtakarítani a költségvetésnek. Az Orbán-kormány egyik első intézkedése a tandíjfizetési kötelezettség eltörlése volt.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség