Michael Howard, a konzervatívok vezetője kezdettől fogva követelte a vizsgálatot, s vele együtt a brit média, a közvélemény is – amely egyébként nem ad hitelt a Hutton-jelentésnek –, és nem utolsósorban egyes munkáspárti képviselők. Tony Blair szerint az a tény, hogy sem az amerikai vizsgálati csoport, sem az Irakot elfoglaló szövetséges erők nem akadtak tömegpusztító fegyverekre, még nem jelenti azt, hogy ilyen fegyverek nem léteztek.
Az iraki háború ügyében ez lesz a negyedik vizsgálat. Az első kettőt az alsóház két állandó bizottsága, a hírszerzéssel és hivatali titkokkal foglalkozó, valamint a külügyi bizottság folytatta. A harmadikat Lord Hutton indította annak felderítésére, hogy milyen előzmények vezettek David Kelly fegyverszakértő öngyilkosságához. Jelentésének a brit közvélemény jókora többsége nem ad hitelt.
A vizsgálatot ezúttal bizottság, nem pedig törvényszéki bíró folytatja. Elnöke Lord Butler lesz, aki hosszú időn át a köztisztviselői kar legmagasabb posztját töltötte be. Három miniszterelnök, Margaret Thatcher, John Major és Tony Blair kormányzásának idején állt a kabinetiroda élén. Pártatlanságát minden oldalról elfogadják. Jack Straw külügyminiszter, aki az alsóházban vázolta a bizottság összetételének részleteit, közölte, hogy Lord Butler mellett a bizottságban egy kormánypárti, egy konzervatív, egy liberális demokrata képviselő és két köztisztviselő is helyet foglal. A Liberális Demokrata Párt azonnal bejelentette, hogy nem hajlandó részt venni a vizsgálatban, mert az nem terjed ki a kormány politikai döntésére. A jelek arra mutatnak, hogy a miniszterelnök aligha enged a liberális demokratáknak.
A Butler-bizottságnak júliusban kell megtennie jelentését. Munkája nem lesz könnyű, hiszen az MI6 titkosszolgálat mellett más hírszerzők is működnek. Kérdéses az is, hogy a Butler-jelentést nem fogadja-e ugyanolyan bizalmatlanság, mint Lord Huttonét ezekben a napokban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
