Mindkét érdekcsoport a lehető legnagyobb hasznot kívánja húzni az M5-ös autópálya konceszsziós jogainak értékesítéséből, adott esetben a további üzemeltetésből, de a legjobb üzletnek az újabb szakaszok megépítése ígérkezik, ebben viszont még nincs egyetértés a tulajdonosok között. Mint ismert, az AKA Rt.-nek az osztrák–német Bau Holding AG, valamint a francia Bouygues TP a többségi tulajdonosai, s mindkét cég érdekelt az autópálya-építésben. A Bau Holding megtette ajánlatát az M5-ös Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszának megépítésére, a társaság a 45 kilométer hosszú, teljesen sík szakaszt rekordösszegért, 90–100 milliárdért vállalná, hiszen az államnak nincs arra pénze, hogy egyszerre megvásárolja a részvényeket – ami a társaság adósságával együtt legkevesebb 120 milliárd forint –, illetve továbbépítse az autópályát. Ugyanakkor lapunk információi szerint nem tisztázott, hogy a franciák ebben az esetben milyen szerepet kapnának a hazai útépítéseken, s ez a megállapodás egyik akadálya. Ennélfogva bármilyen egyezség lesz az M5-ös autópálya további üzemeltetéséről, visszavásárlásáról, továbbá a matricás rendszer bevezetéséről, a háttéralkuk elkerülhetetlennek látszanak. Mint arról már beszámoltunk, a gazdasági és közlekedési tárca vezetője januárban – az M5-ös kivásárlásáról és a matrica bevezetéséről szóló kormánydöntéssel szinte egy időben – jelentette be, hogy az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának megépítésére még az idén koncessziós pályázatot írnak ki. Ez azonban még egyáltalán nem vehető biztosra, a franciák pedig a megállapodás előtt garanciákat szeretnének kapni, hogy a Bau Holdinghoz hasonlóan meghatározó szereplői lesznek a hazai beruházásoknak. Említésre méltó, hogy a Bau Holding cégének, a Strabag Rt.-nek az M7-es és az M70-es épülő szakaszainak átadása után felszabadulnak a kapacitásai, ám a földmunkákhoz már most is hozzákezdhetnének Kiskunfélegyháza és Szeged között. A Strabag egyébként rendelkezik Szegeden egy építési egységgel és képzett szakembergárdával, ám egyelőre nem tudnak számukra munkát biztosítani.
Úgy tűnik, a kormány által megbízott tisztviselők nemcsak hogy nem tudnak meghatározó szerepet vállalni, de eddig sem volt és most sincs egységes irányvonal, aminek mentén rendezni lehetne az M5-ös-ügyet. Ismert, hogy Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a kormányváltást követően Szalai Béla helyettes államtitkárt nevezte ki az M5-ösért felelős miniszteri biztosnak, őt követte néhány hónap múlva Kovács Ferenc helyettes államtitkár. Meghatározó szerepet kapott Réthy Imre közigazgatási államtitkár is, ám a legutóbbi napokban Gaál Gyula politikai államtitkár került a középpontba.
Mivel a részvények megvásárlásához nincs elegendő állami forrás, fennáll a lehetőség, hogy a kormány a rövid távú megoldás mellett dönt: bevezethető lesz a matrica, ám az AKA-részvények nem kerülnek állami tulajdonba, hanem az állam bérleti díjat fizet vagy az AKA-nak, vagy egy másik befektetőcsoportnak. Illetékesek rámutatnak: ezzel a választásokig mindenképpen rendezni lehet az M5-öst, de a magas bérleti díjak miatt az országos matricák ára is bizonyosan emelkedik.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség