Uniós munkavállalás: a magyarok maradnak

Magyarország jelenleg mérlegeli, hogy milyen lépéseket tegyen azon uniós tagországokkal szemben, melyek korlátozni kívánják országukban a magyarok munkavállalási lehetőségeit – derült ki a Külügyminisztérium integrációs államtitkárának tegnapi sajtótájékoztatóján. Gottfried Péter lapunk kérdésére elmondta, a magyar szabályozás annak fényében alakul majd ki, ha tisztázódik: a jelenlegi tizenöt tagország egyenként milyen megközelítést alkalmaz.
A legfrissebb információk szerint az EU tizenöt tagállama közül Írország és Nagy-Britannia a teljes piacnyitást tervezi a magyar munkavállalók előtt. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy a két ország attól tart: az új tagállamból érkezők esetleg visszaélhetnek a szociális juttatásokkal. Amennyiben Dublin és London a szigorítás mellett dönt, Magyarország azt szeretné, ha az új szabályozás a régi és az új tagok munkavállalóira egyaránt vonatkoznának – jelentette ki Gottfried. Dánia és Svédország is kész megnyitni munkaerőpiacát, ugyanakkor biztosítani akarják, hogy a magyar munkavállalók ne „licitáljanak” a svéd vagy dán bérszint alá. Hollandiában csak olyan esetekben alkalmaznak majd magyarokat, amikor az adott állásra nem akad holland jelentkező. Németország és Ausztria egyelőre még nem kívánják megnyitni munkaerőpiacaikat a magyarok előtt. Az Európában dolgozó magyarok többsége egyébként jelenleg is ebben a két országban vállal munkát; a nagyobb kvótákról jelenleg is folynak a tárgyalások. A szolgáltatások közül csak három szektor (építőipar, ipari tisztítás, belső dekoráció) marad kvótaköteles, a többinél ettől függetlenül szerződhetnek majd a magyar és német cégek. Az unió tagállamai közül Olaszország, Portugália és Luxemburg szándékai még nem világosak, a többiek pedig várhatóan fenntartják a jelenlegi engedélyezési rendszert.
Gottfried Péter kiemelte, hogy információik szerint a magyarok a bővítés után sem kívánnak tömegesen külföldön munkát vállalni, hiszen a magyar munkaerő mobilitása még nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony. A felmérések azt mutatják, hogy elsősorban a 30 év alatti és felsőfokú végzettségű férfiak vállalnának szívesen munkát az EU országaiban.
*
Megalapozatlanok az EU-tagállamok félelmei az újonnan csatlakozó országokból érkező munkavállalók tömeges beáramlásával kapcsolatban. Egy Brüsszelben ismertetett felmérésből kiderül, hogy az új tagállamokból érkező munkavállalók aránya teljes mozgásszabadság esetén is mindössze a munkaképes korú lakosság egy százaléka körül alakulna – közölte az MTI. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező öt évben a tizenötök az új tagországból évente körülbelül 220 ezer munkavállaló érkezésére számíthatnak. (D. Z.)