Szlovákiában január elsejétől az év végéig újabb lehetőséget kaptak a polgárok arra, hogy visszaigényelhessék szántóikat, erdőiket az államtól. Miért volt szükség a második restitúciós törvényre?
– Szlovákiában több mint 540 ezer hektárnyi szántóterület, legelő és erdő maradt nevesítetlen a restitúció első köre után, holott ismertek a volt tulajdonosok, illetve leszármazottaik, tehát a jogos örökösök. Ilyen körülmények között nem lehet lezárni egy tisztességes országban a földkérdést, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, mi minden okozta a helyzetet. Ne feledjük, az 1991-ben elfogadott földtörvény értelmében a volt tulajdonosok, illetve örököseik 1992 végéig jelentkezhettek földjeikért, olyan időszakban, amikor igen feszült hangulat uralkodott az egykori Csehszlovákiában, amely végül az ország kettéválásával ért véget. Sokan féltek, értelmetlennek tartották a tulajdonjog rendezését. Másokat az riasztott el annak idején, hogy mélyrepülésbe kezdett a mezőgazdaság mint ágazat, ráadásul nem volt világos, hogyan juthatnak termelőeszközökhöz a gazdák, hitelre alig számíthattak, ez sem erősítette a visszaigénylési kedvet. A magyarok és a németek szempontjából pedig az hatott zavarólag, hogy a törvényt úgy prezentálták, mint a kommunista éra igazságtalanságainak a felszámolását, vagyis alapvetően olyan földterületek visszaigénylését hangsúlyozták, amelyeket az 1948-as kommunista puccs után államosítottak. A hivatalok előszeretettel feledkeztek meg arról, hogy azok a németek és magyarok is jogosultak tulajdonuk visszaszerzésére, akik a jogfosztottság évei után az új törvények értelmében visszakapták állampolgárságukat, s nem indult ellenük eljárás a fasizmus támogatásának vádjával. Ennek köszönhetően sok magyar meg sem próbálta visszakérni földjét.
– A törvény azonban ebben az esetben is elsősorban a kommunista érában államosított földekre vonatkozik, sőt sokan bírálják az MKP-t, hogy ezúttal sem tudta kiharcolni a benesi dekrétumok érvénytelenítését.
– Az MKP nem mondott le arról, hogy a kollektív bűnösség elvére épülő benesi dekrétumokat Szlovákia kiiktassa jogrendjéből. Ez azonban elsősorban politikai kérdés, amelynek megoldásához politikai akarat kell. Mindenki tudja, hogy ilyen politikai akarat szlovák oldalon nincs. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy ugyanez a helyzet Csehországban is, pedig Prágára nemzetközi nyomás nehezedik. Nem kellene azonban összekeverni a magyarság múltjával összefüggő politikai kérdéseket a múltban rejlő, de jövőbe mutató kárpótlás lehetőségével, ami gyakorlatilag jogi-szakmai kérdés. A föld visszaigényelhetősége adott, a törvény egyértelműen fogalmaz: azok, akik 1948-ban visszakapták az akkori törvények értelmében állampolgárságukat, s nem született ellenük a későbbiek során elmarasztaló bírósági döntés a náci hatalommal való együttműködés miatt, visszakaphatják elkobzott vagyonukat. Teljesen tiszta a kép, tiszta a jogi helyzet: a magyarok visszakaphatják földjeiket akkor is, ha nem a kommunista érában államosították birtokukat, hanem korábban kobozták el. Kár elbizonytalanítani a magyarokat olyan politikai cél miatt – a benesi dekrétumok kérdésének a lezárása –, amely egyelőre sajnos elérhetetlen. A föld visszaigénylésének lehetősége ugyanis e cél elérése nélkül is adott.
– Igaz lehet, csakhogy a felvidéki magyarok tucatjai a poklokat járták meg a kilencvenes években, amikor vissza akarták szerezni földjüket, s igenis a hivatalok arra hivatkoztak, hogy a dekrétumok alapján elkobzott földeket az 1991-es törvény alapján nem kaphatják meg a magyarok és a németek.
– Voltak hivatalnokok, akik sajátosan értelmezték a törvényt, sőt a mezőgazdasági minisztérium részéről támogatást is kaptak. Szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a rendszerváltozás óta a sors furcsa játéka miatt a mezőgazdasági tárcát vagy meciarista, vagy posztkommunista baloldali miniszter irányította, csak a 2002-es parlamenti választások után változott a helyzet. Egyébként az előző tizenkét évben számtalan precedensértékű bírósági döntés született a magyar kérelmezők javára, végül 2002-ben a legfelső bíróság törvénymagyarázatot tett közzé, amely immár kötelező érvényű. Ez a törvénymagyarázat a mi igazunkat erősíti meg.
– S ha mégis elutasítanak valakit?
– Az MKP, de több társadalmi szervezet – mint például a Szövetség a Közös Célokért – ingyenes jogsegélyszolgálatot működtet kimondottan a földkérdés rendezése kapcsán. Bárki, akinek gondja adódik jogos tulajdona visszaszerzése kapcsán, bizalommal fordulhat hozzánk. Biztosan segítünk. A fontos az, hogy akarják vissza földjeiket a magyarok, s ne hagyják magukat elbizonytalanítani senki által.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
