Dobos Gabriella elmondta: Sándor István iratait nem a nyomozó hivatal, hanem a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a rendőrség titkosította, így a vádhatóság nem tehetett mást, mint hogy az adatokat eszerint kezelte. Hasonló ügyekben az akták mellékleteként szokták a titkos iratokat csatolni, ám Sándor István esetében erről nem lehetett szó – magyarázta Dobos Gabriella. Az ügyet ugyanis teljes egészében átszőtték azok a titkos információk, amelyek a bizonyítékokat adták, s ezért kellett az egész eljárást titkosan lefolytatni.
Ismeretes: a Fővárosi Bíróság első fokon minden vád alól felmentette a Papa fedőnéven is emlegetett egykori rendőrtisztet.
Az eljárás titkosításáról Papa ügyvédje úgy vélekedett: azon túl, hogy ki dolgozott a rendőrségnek, nincs államtitok az ügyben. Sándor szerint az ügyészségi nyomozók törvénysértései miatt titkos az ügye.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú döntése Sándor Istvánt illetően csak részben jogerős, mert ugyan a vesztegetéssel összefüggő vádpontokban nem nyújtott be fellebbezést az ügyészség, a bűnpártolás és a hamis tanúzás miatt bűncselekmény megállapítását és büntetés kiszabását kérte a vádhatóság.
Az ügyet jól ismerő szakértők szerint ha a nyilvánosság előtt zajlott volna a bírósági tárgyalás, „azt kinevezhették volna rendőrségi gyorstalpalónak”. Megtudhatta volna a közönség, hogyan dolgoznak a rendőrség fedett nyomozói, azok milyen hálózati munkát végeznek, hogyan szervezik be a besúgókat. Ez nagy veszélyt jelentett volna a rendőrség titkos munkájára – állítják a szakemberek.
A belügyminiszter szerint az indokolatlan, államérdeket nem sértő titkosításokat fel kell oldani Sándor István ügyében. Lamperth Mónika a TV2 Tények című műsorában tegnap bejelentette: erre fogja kérni az irányítása alá tartozó titokgazdákat.
origo.hu
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben
