Hazánk államadóssága már eléri a 11 015 milliárd forintot. A kormányváltás óta ezen a területen a növekedés mértéke 33 százalékos. Alig két év leforgása alatt Magyarország államadóssága 2736 milliárd forinttal lett több – áll a Pénzügyminisztérium (PM) kimutatásában. A Medgyessy-kormány elmúlt másfél esztendeje során így Magyarország a tízmillió adós országává vált. Az egy főre jutó államadósság tudnillik 280 ezer forinttal nőtt, azaz egy négytagú családra jutó államadósság szintje több, mint egymillió forinttal növekedett 2002 májusa óta.
Az eladósodás egyre nagyobb kamatterheket ró a gazdaságra: tavaly például a költségvetési törvény értelmében 729 millió forintot költöttünk el az adósság kamatainak törlesztésére, idén ez az összeg az előirányzott 762 milliárd forint helyett várhatóan 880 milliárd lesz. Ezt értelmezhetjük úgy is: mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb jut az adófizetők pénzéből az iskolák, a kórházak finanszírozására, vagy éppen az infrastruktúra építésére. Az óriási kamattöbbletet elsősorban a magyar gazdaság iránti bizalmatlanság okozza: a megnövekedett kockázat miatt a külföldi befektetők már csak lényegesen magasabb kamat árán hajlandók finanszírozni a magyar kormány költekezését. Vagyis: a Medgyessy-kormány működése alatt Magyarország egy kifejezetten magas pénzügyi kockázatú országgá vált. Ez azért óriási gond, mert a kockázatos adósnak számító országok a nemzetközi piacokon nem jutnak hosszú távú, olcsó kondíciójú hitelekhez, csak drága rövid távú pénzügyi kölcsönökhöz.
Ha az államadósság struktúráját vizsgáljuk, még lehangolóbb a kép. A magyarországi államadósságnak tudnillik csaknem a fele rövid távú hitel – az elmúlt szűk két esztendő eladósodását gyakorlatilag 3 hónapos, vagy annál rövidebb lejáratú kincstárjegyek fedezik. Ráadásul egyre nő a külföldiek kezén lévő állampapír-állomány, amely jelenleg az összesen kibocsátott államkötvény 28 százaléka: 2300 milliárd forint. Ebben a helyzetben a bankok a vállalkozók helyett a kormányt finanszírozzák, így a költségvetés kiszorítja a cégeket a hitelpiacról. Ez viszont lassítja a gazdasági növekedést, hátráltatja például a munkahelyteremtést. Az eladósodás kedvezőtlen mutatói azokat a hazai és külföldi elemzői véleményeket támasztják alá, amelyek a növekvő hitelfelvételeket veszélyes folyamatnak értékelik, s elfogadhatatlannak tartják, hogy Magyarország egyre inkább ki van téve a külföldi hitelező bankok jóindulatának.
Az államadósság negyedéves alakulása
ÉV Államadósság Államadósság
(mrd Ft) növekmény (mrd Ft)
2002_Q1 8 087,8 –
2002_Q2 8 279,9 192,1
2002_Q3 8 611,3 331,4
2002_Q4 9 223,7 612,4
2003_Q1 9 925,5 701,8
2003_Q2 10 280,4 354,9
2003_Q3 10 532,8 252,4
2003_Q4 10 588,0 55,2
2004. 01. 02. 11 015,0 427,0
(Magyarázat Q = Quarter, azaz negyedév; 2002_Q1 jelölés 2002 I. negyedévét jelenti)
