Az áfatörvény megkerülte az EU-normákat

Több, az uniós gyakorlattal ellentétes passzust tartalmaz az elfogadott áfatörvény-módosítás – hangzott el a KPMG tájékoztatóján. Az egyik legnagyobb problémát, ami a külföldi vállalatok értetlenségét is kiváltotta, az 1988-ban hozott rendelkezés jelenti, amely cégalapításhoz vagy fióktelep létesítéséhez köti az áfaszám megszerzési lehetőségét.
Ez azt jelenti, hogy egy EU-tagállam vállalkozója, ha terméket akar eladni Magyarországon, köteles céget vagy fióktelepet létesíteni hazánkban. Ebből fakadóan a társasági adó miatt kettős adóztatás keletkezik, ami szigorúan ellentétes a nemzetközi irányelvekkel. Ilyen követelmények mellett megkérdőjeleződik a kormány azon szándéka, amely a logisztikai központ szerepét szánja hazánknak.
Az áfatörvényben szereplő csoportos áfaalanyiság lehetőségével kapcsolatban a KPMG tanácsadója elmondta: ez a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a pénzintézetek és az általuk kiszervezett tevékenységeket végző cégek együtt adhatják le adóbevallásukat, így a csoporton belüli forgalom áfamentességet fog élvezni. E lehetőséget csak akkor vehetik igénybe, ha mind a bank, mind a kiszervezett egység Magyarországon működik. Ezért e területen is kétséges, hogy regionális központtá válhatunk. További probléma, hogy a Pénzügyminisztérium – bár a szakma már több mint két éve várja – még mindig nem határozta meg, hogy mely tevékenységeket lehet kiszervezni.