Hiba volt a lakáshitelezés megnyirbálása

Ingatlanonként átlagosan egymillió forint hasznot hozott a költségvetésnek a kedvezményes lakáshitel, amíg meg nem kurtították – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzéséből.

Több bevételt eredményezett a központi költségvetésnek a régi lakástámogatási rendszer, mint amennyit a támogatások kiadásai jelentettek a büdzsé számára – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. tanulmányából. A Társaság a Lakásépítésért nevű szervezet részére elkészített jelentés adataiból kitűnik, hogy üzleti szempontból hibás döntésnek bizonyult a lakástámogatási rendszer megszigorítása. A konkrét példákon elvégzett elemzés szerint egy átlagos méretű társasházi lakás után az állam több mint hárommillió forint adóbevételhez jut. Amennyiben ugyanerre az ingatlanra a vásárló hatmillió forint hitelt vesz fel, akkor tizenöt év alatt is mindössze kétmillió forint támogatást ad az államkassza. A Magyar Hírlapban közzétett számítások alapján tehát a költségvetés átlagosan egymillió forintot keresett a támogatott hitellel megvásárolt lakásokon.
Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. vezető elemzője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a lakástámogatási rendszer megszigorítása ellentmondásos a költségvetés szempontjából. A támogatások leépítésére elsősorban azért volt szükség, hogy a háztartások megtakarításai segítsenek helyreállítani a gazdaság felborult egyensúlyát.
Mádi László, a Fidesz lakáspolitikával foglalkozó képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a GKI már korábban nyilvánosságra hozott hasonló elemzéseket, de a kormány ezekre nem is reagált. – A kabinet maga sem végzett ilyen számításokat, úgy látszik, a közgazdasági racionalitás kívül esik a kormányzati döntések szempontjain – fűzte hozzá Mádi.