Úgy tűnik, Kőbánya egyre kilátástalanabb pénzügyi helyzetbe kerül. Január végi ülésén a kétharmados baloldali többségű képviselő-testület a forgóeszközhitel hárommilliárd forintra emeléséről döntött. Eközben az önkormányzat működési költségei évről évre emelkednek, a dolgozók fizetését tavaly nyár óta csak mintegy havi kétszázmillió forintos hitel segítségével tudják fedezni, ráadásul 750 millió forintos beruházási hitelt is felvettek. A kerület adósságcsapdában vergődik.
Pedig Kőbánya belterületi földjei után a nagyvállalatok privatizálásából tekintélyes vagyonhoz jutott a kilencvenes évek második felében, amelyet azonban mára szinte teljesen felélt. Ennek a vagyonnak a maradványa (százezernyi Richter-részvény) éppen a brókerbotrányban elhíresült Kulcsár Attila és társai kezei között tűnt el a közelmúltban. Az önkormányzat rossz gazdálkodásának következménye, hogy a kerület évente körülbelül kétmilliárd forintos működési forráshiánnyal küzd.
Kőbánya fizetőképessége évek óta az OTP-től felvett forgóeszközhitelen áll vagy bukik. A hitel tavaly lépte át először az egymilliárdos küszöböt, január végére pedig megközelítette a kétmilliárd forintot. A testület egy hónappal ezelőtti döntése felhatalmazza Andó Sándor szocialista polgármestert, hogy tárgyaljon a bankkal a hitelösszeg hárommilliárd forintra emeléséről. A kerület vezetése szerint ez csupán egy biankó döntés, és ha időközben sikerül megállapodniuk a Kereskedelmi és Hitelbankkal (K&H), illetve annak brókercégével, akkor nem emelik a hitelkeretet. A hitel megemeléséhez az OTP immár biztosítékot kért, mire a képviselő-testület megszavazta, hogy jelzálog kerüljön az Új köztemető egyik tartalék területére, a sportligetre, valamint egy közparkra. Kleinheincz Gábor, a kőbányai Fidesz gazdasági szakértője szerint az önkormányzati törvénnyel ellentétes, hogy korlátozottan forgalomképes ingatlanokat ajánlottak fel hitelfedezetnek. Lőrincz Jenő, a polgármesteri hivatal irodavezetője ezzel szemben lapunknak azt állította, mindhárom terület szolgálhat hitelfedezetül, mivel azok az önkormányzat tulajdonai, és tehermentes ingatlanokként vannak nyilvántartva a földhivatalban. Hozzátette: ha sikerül megállapodni a K&H-val, akkor nem lesz szükség a hitelkeret emelésére és az ingatlanok megterhelésére.
Azonban úgy tűnik, a K&H nem érdekelt a megállapodás gyors nyélbe ütésében és az önkormányzat vagyonának mihamarabbi viszszafizetésében. Erre utal, hogy a kerület és a K&H Befektetési Rt. közötti szerződésben foglaltak ellenére a bank nem hajlandó elfogadni a választott bíróság illetékességét az ügyben. Pedig ez garantálná, hogy az akár több évig is elhúzódó polgári peres eljárás helyett néhány hónapon belül jogerős döntés szülessen, és a kerület visszakaphassa jogos jussát, a Kulcsár-csapat által „vagyonkezelt” több milliárd forintnyi közvagyont. Azonban a K&H jelenlegi vezetői szemmel láthatóan azt akarják, hogy minél később döntsön a bíróság. (Biztosan ismerik a mondást: aki időt nyer, pénzt nyer.)
A bank illetékesei az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszoltak.
Értesüléseink szerint a pénzintézet azért vonja kétségbe a választott bíróság illetékességét, mert szerintük a K&H Befektetési Rt. és a kőbányai önkormányzat közötti szerződés – amely tartalmazza, hogy vitás esetekben a felek választott bírósághoz fordulnak – nem vonatkozik a befektetési rt. szerepét később átvevő K&H Equities Rt.-re., amelyhez átkerült az önkormányzat többmilliárdos vagyona. Ugyanakkor tény, hogy a bank az Equitiesben jelentős tulajdonrésszel rendelkezik, a K&H Pannonlízing Pénzügyi Szolgáltató Holding Rt.-ben pedig – amely 2001 végén a befektetési rt. és a Pannonlízing Pénzügyi Szolgáltató Rt. összeolvadásával jött létre – közvetlen befolyással rendelkezik. Úgy tudjuk, a választott bíróság néhány héten belül dönt a jogutódlás körüli vitában, amellyel egyúttal arról is határoz, van-e illetékessége eljárni az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, a kőbányai képviselő-testület tavaly pert indított a Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választott Bírósága előtt a K&H Equities ellen, mivel nyoma veszett a brókercégnél elhelyezett több mint 103 ezer darab Richter-részvénynek, illetve a 2002 végén közel 900 millió forint értékben vásárolt K&H nyílt végű befektetési jegynek. Ezenkívül perlik a részvények után járó osztalékot és az értékpapír-befektetések járulékait is. A X. kerületi önkormányzatot évente több száz millió forintra rúgó veszteség éri az elmaradt kamatbevételek, illetve a felvett hitel kamatterhei miatt egészen addig, amíg vissza nem kapja vagyonát.
Egyelőre nem lehet tudni, mi lett a sorsa Kőbánya hárommilliárd forintjának. A nyomozó hatóság tőkepiaci szakértő segítségével jelenleg is vizsgálja, milyen számlákon landolhatott az önkormányzat vagyona, és a nyomozás befejezéséig nem nyilatkozik az ügyben.
Kleinheincz Gábor a K&H-botrány fényében elgondolkodtatónak tartja, miért próbálta 2002 őszén Andó Sándor elérni, hogy a következő évtől a K&H legyen az önkormányzat számlavezető bankja. Végül 2004. január 1-jét jelölték meg a bankváltás dátumaként, a brókerbotrány kirobbanása azonban keresztülhúzta számításaikat. (Emlékezetes, Kulcsár Attila tavaly azt állította, hogy pénzzel támogatta Andó Sándor 2002-es kampányát, amit a polgármester határozottan cáfolt. Ugyanakkor elismerte, hivatali ideje alatt több mint ötször találkozott a brókerrel.) A Fidesz gazdasági szakértője szerint arra a kérdésre sem kaptak mind a mai napig megnyugtató választ, miért kötött a kerület vezetése versenyeztetés nélküli szerződést a K&H Medicina Egészségpénztárral – amelynek jogelődjében, a Medicina Egészségpénztárban Kulcsár Attila 2000 és 2002 között igazgatótanácsi tag volt – a kőbányai köztisztviselők és közalkalmazottak évi közel kétszázmillió forintos befizetéseinek kezelésére.
Kleinheincz Gábor szerint a költségvetés rendbetétele érdekében a polgári oldal évekig sürgette az intézményhálózat ésszerű szűkítését, de azt az MSZP–SZDSZ-többség politikai szempontok miatt csak megkésve és ellentmondásosan vállalta fel. Például tavaly bezárták a híres Száva utcai sportiskolát, de az ott tanuló háromszáz gyermek nem a szocialisták által fejlesztésre ítélt Üllői úti általános iskolában folytatta tanulmányát, hanem más kerületekben. Az Üllői úton pedig hiába indítottak három új első osztályt, csupán tucatnyi gyermek iratkozott be tavaly szeptemberben – emlékeztetett Kleinheincz Gábor. Hangsúlyozta: az elhibázott döntés ellenére iskolabezárásra és -összevonásra – átgondolt formában – szükség lenne, hiszen jelenleg hatezer gyermek jár Kőbányán iskolába, de a kapacitás tízezer főre elegendő.
Andó Sándor polgármester lapunknak adott nyilatkozatában leszögezte: a kőbányai önkormányzat fizetőképes. Elmondta: a képviselő-testület valószínűleg március 11-én tárgyalja meg az idei évi költségvetés tervezetét, amelynek bevételi oldala meghaladja a 18 milliárd forintot. Ebből mintegy nyolcmilliárd forint az önkormányzat saját bevétele, 2,6 milliárd a normatív állami támogatás, ingatlanok értékesítéséből hárommilliárd forint folyik be, kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú beruházási hitelből pedig 750 millió. Ehhez jön még a hárommilliárd forint keretösszegű folyószámlahitel, amely az önkormányzat likviditását segíti, hiszen a bevételek nem ütemezetten érkeznek – jelentette ki a polgármester.
Andó Sándor kiemelte: a bankváltás még az előző ciklus idején indult meg. (Akkor a fideszes György István volt a polgármester, de a testületben ugyancsak a szocialisták voltak többségben – a szerk.) Megjegyezte: az egészségpénztárak – a pénzintézetekhez hasonlóan – nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, ráadásul a köztisztviselők egyénileg köthetnek velük szerződést – ha akarnak. Végül hozzátette: az oktatási intézmények ésszerű összevonása, megszüntetése a korábban elfogadott oktatási koncepció szerint halad, és várhatóan még az idén befejeződik.
origo.hu
Kiderült, milyen időre számíthatunk a hétvégén
