Kátyúban a város

Idén 4,5 milliárd forint jut útfelújításra, ami még „tűzoltásra” is kevés. Két esztendővel ezelőtt, az önkormányzati választás hevében közel 14 milliárd forintot fordított útfelújításra Budapest vezetése, hogy elhitessék velünk: világváros épül. Úgy tűnik, az építkezés javán már túl vagyunk, mert idén már csak 4,5 milliárd jut ugyanerre a célra, plusz egymilliárd kátyúzásra. Dacára a viszonylag enyhe télnek, néhány hét alatt több mint tízezer kátyú keletkezett a fő- és tömegközlekedési útvonalakon, és hasonlóan sok az úthiba a mellékútvonalakon is. Az autósok balszerencséjére nem mindig észlelhető közvetlenül a kátyúba hajtás után, hogy megsérült a jármű, márpedig a közútkezelő csak akkor ismeri el a kárigényt, ha tanúval, fényképfelvétellel vagy rendőrségi jegyzőkönyvvel igazolják azt.

Nem újdonság az itt lakóknak, hogy Budapest közútjai egyre siralmasabb állapotban vannak. Miközben Európa fejlettebb régióiban legalább tízévente egyszer felújítanak egy-egy utat, addig a magyar fővárosban erre csupán átlagban harmincévente kerül sor. Akadnak olyan pályaszakaszok is, amelyekhez több mint négy évtizede nem nyúltak. Az idős, rugalmasságát elvesztő burkolat már nem tud dacolni az időjárás viszontagságaival. Előbb megrepedezik, majd a résekbe nedvesség szivárog, amelynek a téli fagyok idején nő a térfogata. Ettől tovább tágul a repedés. Később a teherautók és buszok hatására a repedésből aszfaltdarabok válnak le, és a mélyedés tovább növekszik. Így keletkeznek a kátyúk, amelyek ilyenkor télen oly sok bosszúságot okoznak az autósoknak, különösen Budapesten. Az elmúlt hetekben a város fő- és tömegközlekedési útvonalain mintegy tízezer új kátyú képződött. Ezek javítása a fővárosi közterület-fenntartók feladata, míg a mellékútvonalakon keletkezett, szintén több ezer – vagy tízezer – mélyedés eltüntetése a kerületi önkormányzatok feladata (lenne).
Csanádi Csaba, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF Rt.) közútfenntartási igazgatója lapunknak elmondta: a kátyúkat egyelőre csak ideiglenesen tömik be, mivel a hideg és a csapadék tönkretenné a most elhelyezett tömítéseket. Ilyenkor az FKF Rt. nyolc-tíz kivezényelt brigádja hideg kátyúzóanyaggal dolgozik, és a legfontosabb szempont nem a tartósság, hanem a gyorsaság, hogy minél kevesebb úthiba veszélyeztesse a közlekedők biztonságát. A márciusi enyhülés után főként meleg kátyúzóanyagot használnak a közterület-fenntartók, a mélyedéseket szabályos négyzet alakúra vágják, kitisztítják, majd a kellő mennyiségű aszfaltot gondosan belesimítják. Ezek a javítások időtállóbbak, de költségesebbek. Míg tavaly a szokatlanul hideg és csapadékos tél miatt több mint százezer kátyú képződött az utakon, idén előreláthatólag ennél kevesebbre számíthatunk – jelentette ki Csanádi Csaba. Hozzátette: az előző esztendőkben – a tavalyit kivéve – átlagosan nyolcvanezer úthibát regisztráltak a közterület-fenntartók. Nem csak az elhanyagolt útszakaszokon keletkeznek kátyúk. Például Óbudán a másfél éve felújított Flórián téri felüljáró kopórétege bomlott meg a közelmúltban kivitelezési hiba miatt. Idén a kráterek betömködésére – a tavalyi évhez hasonlóan – várhatóan egymilliárd forint jut, míg útfelújításra négy és fél milliárd forintot szavazott meg a közgyűlés. Emlékezetes, 2002-ben az önkormányzati választásokra készülődve még 13,9 milliárdot fordított útfelújításra a főváros vezetése. A kampányban a főpolgármester egy világváros megépítéséről vizionált – ám a lendület hamar megtört, az útfelújítási kedv alábbhagyott. A hepehupás utak azonban Demszky Gábort nem érintik, hiszen tavaly tavasszal a Főpolgármesteri Hivatal közel húszmillió forintnyi közpénzből beszerzett neki egy terepváltós Audi Allroadot, amelynek vélhetően korszerű a lengéscsillapítója.
Szálka Miklós, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának fideszes tagja szerint azon kívül, hogy egyre kevesebb pénzt fordítanak felújításra, az is közrejátszik az úthibák kialakulásában, hogy a közműépítések után gyakran nem megfelelően állítják helyre a burkolatot. Úgy vélte, inkább útfelújításra kellene több pénzt szánni, nem pedig kátyúzásra. A toldozgatásnak a négyzetméterenkénti költsége ugyanis majdnem annyi, mint egy autópálya négyzetméterára. A rendszerváltás előtt is jobb volt a budapesti utak állapota, mint napjainkban – szögezte le Szálka Miklós.
Lengyel Sándor, a 6´6 Taxi marketingigazgatója szerint idén valamivel kevesebb a kátyú, mint tavaly, ráadásul nem esett annyi hó sem, mint egy évvel korábban, így könnyebben el lehet kerülni a mélyedéseket. Ennek ellenére ezen a télen is számos gépkocsijuk futóműve, illetve gömbfeje sérült meg az útviszonyok miatt – fűzte hozzá. Az autósok balszerencséje, hogy sokszor ki sem derül, vagy csak későn, hogy egy kátyú okozta a jármű sérülését. A jogszabály szerint a közút kezelője csak akkor köteles elismerni a kárt, ha a pórul járt sofőr az eset után néhány napon belül jelentkezik a közútkezelőnél, és tanúval, fényképfelvétellel vagy rendőrségi jegyzőkönyvvel bizonyítja, hogy valóban egy úthiba okozta járműve károsodását.
Sípos József, az Allianz Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója közölte, idén eddig közel 300 úthiba miatti kárigényt továbbított feléjük az FKF Rt., amelynek az Allianz a felelősségbiztosítója. Ez azt jelenti, hogy napi nyolc-tíz bejelentést kapnak, szemben a tavalyi 20-30-cal. Hozzátette: a tavalyi tapasztalatok szerint leggyakrabban 30-40 ezer forint körüli kár keletkezik az autókban, de a tengelytörések és más súlyosabb sérülések miatt az átlagos kárérték 75-80 ezer forint. Somfai Katalin, az FKF Rt. jogi és igazgatási osztályának vezetője elmondta: a bejelentések közel fele megalapozott, és olyankor a közútkezelő felelősségbiztosítója megtéríti a kárt. Máskor többnyire azért utasítja el az FKF Rt. a kárigényeket, mert a vizsgálat szerint a sofőr nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően vezetett, vagy a baleset nem az rt. kezelésébe tartozó útszakaszon történt.