Milyen tervekkel jött el Magyarországra, hogy tárgyaljon a helyi politikusokkal?
– Elsősorban természetesen a palesztin ügyekkel kapcsolatosan tárgyalok a magyar politikusokkal, ám más témákat is érintünk. Azért ide jött a palesztin delegáció, mivel tudjuk, Magyarországnak rajtunk kívül Izraellel is kiválóak a kapcsolatai, így sokat segíthet a krízis megoldásában. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy hazájuk hamarosan az Európai Unió tagjává válik, így még nagyobb lehetőségei lesznek a segítségre.
– A támogatás pedig, különösen mostanság, igencsak elkél a térségben. Az útiterv bejelentése óta szinte semmiféle előrelépés nem történt a béke irányába, szinte az az érzése az embernek, mintha az útiterv csak a krízis újabb megnevezése volna. Továbbra is bíznak a kvartett által tető alá hozott programban?
– A helyzetet én inkább pozitív oldalról szemlélem. Hiszek abban, hogy lehetséges a béke, el lehet jutni arra a szintre, amikor a palesztinok és az izraeliek leülnek a tárgyalóasztalhoz, és megállapodnak. Hiszek abban is, hogy van egy titkos megoldás a két kormány között, egy olyan megállapodás, amely sok izraeli és palesztin életét meg fogja menteni. A két nép többsége ugyanis szerintem békét akar, bárcsak ugyanez igaz lenne Saron úrral kapcsolatban is. Épp ezért nem szabad veszni hagyni azt a lehetőséget, amelyet a nemzetközi összefogás jelent. Az útitervet ugyanis aláírta az Egyesült Államok, az ENSZ, Oroszország és az Európai Unió is, emellett áldásukat adták rá a palesztinok és az izraeliek. Nem hiszszük, hogy a terv megoldja minden problémánkat, és Tel-Avivban sem hiszik így, ám úgy vélem, ez az út vezet ki a jelenlegi helyzetből.
– Mit gondol, mi vár a közeljövőben a Gázai övezetre? Közel áll a kivonulás?
– Amikor ez a terv felvetődött, mindenki azt hitte közülünk, hogy ez is csak egy újabb izraeli trükk. Aztán egyre-másra jöttek a bizonyítékok, hogy valóban komolyan gondolják, s az amerikaiak is bizakodóak voltak. Persze vannak benne veszélyek, így az Európai Unió is aggódik, nehogy egy Gázáért Ciszjordániát alku legyen az ügylet vége. Személyesen én nagyon bízom benne, hogy a Gázai övezetből való izraeli távozás jó alapja lehet a további béketörekvéseknek. Talán ez lehet a régen várt áttörés a béke felé vezető úton. Ha valóban megtörténik, nagy lesz a felelősség a palesztinok vállán, hogy bizonyítsuk, együtt tudunk élni az izraeliekkel, s megérdemeljük a nemzetközi támogatást.
– Mit vár a hágai Nemzetközi Bíróság döntésétől, amellyel a Ciszjordániában épülő fal jogszerűségét fogja véleményezni?
– Szerintem rossz ötlet építeni a falat, ez ugyanis a múltat idézi viszsza, s nem vezet sehová. Senki sem épít falakat manapság, mindenki azok lebontásán munkálkodik. Ha Saront ez boldoggá teszi, építsen falat a saját országában, de ne a miénkben. Ezzel ugyanis bizonyossá teszi, hogy soha nem lehet létrehozni egy palesztin államot. Ez nem védőfunkciót ellátó kerítés, hanem egy előítéletes támadás az államunk ellen. Márpedig én bármit el tudok képzelni a jövőbeni együttműködésről, a két független államtól a teljes unióig, a multikulturális Szentföldig. Nem is ez a kérdés, hanem az, mikor tudjuk megállítani az öldöklést. Szörnyű látni, hogy egy izraeli gyermek meghal. A lényeg nem is az, ki kezdte a vérontást. Csak az, hogy legyen már vége.
***
Korei sürgeti a csapatkivonást.
Ahmed Korei palesztin miniszterelnök tegnap arra szólította fel Ariel Saron izraeli kormányfőt, hogy folytassa a Gázai övezetből való csapatkivonást, de ezt ne kísérje károkozás és gyilkosság a katonák részéről, írta a Háárec izraeli napilap. Nyilatkozatát annak fényében tette, hogy Izrael még kedden nagyszabású tisztogató akciót kezdett a keskeny földsávban. Ennek következtében legalább hét palesztin meghalt, és több házat leromboltak. (MN)
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
