Levélben hívta fel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vezetőjének figyelmét Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra, hogy az új adótörvény kényszervállalkozókkal kapcsolatos szabályozása nem egyértelmű, így annak alapján a hivatal nem kérhet személyes adatokat az időközben bejelentett számlás dolgozókról. Mint arról már beszámoltunk, a lapunk felkérése nyomán végzett vizsgálat eredményeként az ombudsman megállapította: a kérdéses jogszabály nem tesz eleget az adatvédelem garanciális követelményeinek.
– Bár a törvény valóban nem egyértelmű, az adóhivatal egyetért Péterfalvi Attila véleményével, és nem kér személyes adatokat a kényszervállalkozókról – jelentette ki kérdésünkre az APEH szakmai elnökhelyettese. Varga Árpád elmondta, hogy az amnesztia feltételeként az érintett cégeknek csupán arról kell nyilatkozniuk, hogy június 30-ig eleget tettek a törvény rendelkezéseinek és átjelentették színlelt munkaszerződésekkel dolgozó alkalmazottaikat, de arról nem kell beszámolniuk, hogy személy szerint kik ezek.
Az ügyben megkerestük a Pénzügyminisztériumot is. Szerettük volna megtudni, felülvizsgálják-e a pontatlan jogszabályt, és választ vártunk arra is, hogyan kerülhetett az Országgyűlés elé az ombudsman véleményezése nélkül egy adatvédelmi szempontból aggályos rendelkezés, ám a tárca lapzártáig nem reagált levelünkre.
***
Kifizető a biztosítópénztár.
A személyi jövedelemadó és az adatszolgáltatás esetén továbbra is kifizetőnek minősül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – áll az APEH lapunkhoz eljuttatott közleményében. Eszerint a Pénzügyminisztérium – korábbi álláspontját felülvizsgálva – megállapította, hogy az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezése kizárólag a százalékos egészségügyi hozzájárulás kapcsán alkalmazható. (H. E.)
Zelenszkijt terroristaként kell letartóztatni
