Immár Európában is érezhető a világgazdasági konjunktúra fokozatos élénkülése, a fejlődés pedig jótékony hatással van a magyar gazdaságra – állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézetének tegnap kiadott jelentése. A felmérés a bruttó hazai termék növekedési ütemének fokozottabb emelkedésével számol, melyet a nemzetközi környezet javulásával, az export bővülésével és a beruházások emelkedésével indokol. Belyó Pál igazgató az intézet tájékoztatóján hangsúlyozta: idén a költségvetés első számú követelménye a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítása, valamint a beruházások és a fogyasztás közötti egészséges arány megteremtése. Az Ecostat tanulmánya szerint a tavalyi év gazdaságpolitikáját a célok közti összhang hiánya jellemezte, mely az országkockázat emelkedéséhez és a külföldi tőkebefektetések csökkenéséhez vezetett. Az államháztartás magas hiányához hozzájárult, hogy nem sikerült jelentős mértékben lefaragni a költségvetési szervek kiadásait, s a szociális juttatások területén is folytatódott a túlköltekezés. A felmérés megállapítja: a Draskovics-csomag szigorításaival a Pénzügyminisztérium elsősorban a kiadási oldalhoz nyúlt, ugyanakkor nem tűnik biztosítottnak a bevételi oldalon előirányzott teljesítés sem. Mindezeket figyelembe véve, az Ecostat a pénzügyi tárca által idei évre meghatározott hiánynál magasabb deficitet prognosztizál.
Hazánk eladósodottságával kapcsolatban a jelentés arra figyelmeztet, hogy az elmúlt két évben a finanszírozási igény növekedésével párhuzamosan az államadósság is emelkedett, melynek mértéke mára elérte a bruttó hazai össztermék 59 százalékát. Figyelembe véve az Államadósság Kezelő Központ kibocsátási tervét, a gazdaságkutató intézet idén sem számít az államadósság mértékének javulására.
A felmérés szerint a kormány takarékossági csomagja a kereseteknél is érezteti hatását: a létszám-racionalizálás folytatódása mellett idén legfeljebb egyszázalékos reálbér-emelkedésre lehet számítani.
Hankó Balázs: megújult a Neptun-rendszer
