Noha a májusban csatlakozó tíz ország jelentősen javítani fogja az Európai Unió (EU) termelékenységi mutatóinak alakulását, az Egyesült Államok (USA) produktivitási szintjének beéréséhez ez sem lesz elegendő – derül ki a The Conference Board (CB) tanulmányából. A New York-i gazdaságkutató elemzése alapján 2003-ban a nyugati közösség jelenlegi tizenöt tagállamában a korábbi 0,9 százaléknál is kisebb mértékben, pusztán 0,8-del javult a termelékenység. Ezzel szemben az USA-ban 2,6 százalékos – ezen a területen – a növekedés mértéke. A tekintélyes intézet ugyanakkor megállapította, hogy az EU leendő országaiban, köztük hazánkban is, nagyobb a pezsgés. Tavaly átlagosan 4,2 százalékos javulás volt jellemző; ez a kedvező tendencia valószínűleg a belépés után is folytatódik – jósolja az amerikai gazdaságkutató. Bart von Arknak, a szóban forgó tanulmány egyik szerzőjének a vélekedése szerint az Egyesült Államok mint a világ legnagyobb gazdasága változatlanul az élen van a kutatás-fejlesztés és az új technológiákba való beruházások vonatkozásában. Az amerikai szakértő szerint Európának, illetve az EU-nak belátható időn belül esélye sincs a kitörésre a második helyezésről.
Magyarországon az életszínvonal az egyesült államokbeli szint 38 százalékát éri csupán el, s a nagy lemaradás döntő részben a gyengébb termelékenységből, kisebb mértékben pedig a foglalkoztatottak alacsonyabb arányából, illetve a rövidebb munkaidőből adódik – állapítják meg az elemzők. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP az amerikai szint 33 százalékáról 38-ra emelkedett 1995 és 2003 között Magyarországon. Ez részben az USA-hoz viszonyítva is kimutatható termelékenységjavulásból eredt.
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást