Mennybe emelt terrorista

Cérnavékony hangú, törékeny, alacsony öregember volt Jaszin sejk, aki gyermekkora óta tolószékből szervezi ellenálló csoportjait. Sem megjelenésében, sem retorikájában nem volt semmi fenyegető, mégis ő volt Izrael számára az „ügyeletes sátán”. Meggyilkolása után azonban kicsit árnyaltabb lett a róla és a hatásáról alkotott kép.
Minden elnyomó hatalom irtózik a mártíroktól. Az évezredek óta lefektetett tézist, miszerint a legyőzendő ellenség vezetőit csak akkor szabad eltenni láb alól, ha megtörték, megalázták és nevetségessé tették őket, Izrael nem vette figyelembe, és nemcsak mártírt csinált saját kreálmányából, hanem a legfontosabb palesztin szimbólummá emelte fel Jaszin sejket. A Hamász alapítója ugyanis harmadik utas gondolkodásával egykor még Izrael jóindulatát is élvezte. Szembehelyezkedett a palesztin hatalommal és vezetőjével, Jasszer Arafattal, miközben nyilvánvaló volt, hogy nem kollaboráns szervezet vezetője. Az „oszd meg és uralkodj” elvet követő Tel-Aviv ezért szorgalmazta a Hamász erősítését, hogy minél több fiatal pártoljon el az Arafat vezette Fatahtól. Tervük bizonyos szempontból sikeres lett, ám a palesztinok szabadságharcát – az ellenállók belső torzsalkodásai ellenére – nem tudták elfojtani. Jaszin sejk a híres kairói al-Azhar egyetem hallgatója volt, ahonnan a Mozlim Testvériség is elindult. Az akkori eszmék hatására hozta létre 1970-ben első szervezetét, amely a palesztin ellenállást tűzte ki célul maga elé. Később az 1979-es iráni forradalom változtatott álláspontján, még radikálisabb csoportot alakított, ám 1984-ben letartóztatták, s csak egy év múlva szabadult. Ekkor kezdte el megszervezni a Hamászt, amely az első intifáda 1987-es kitörésekor lépett a világpolitika színpadára. Két év múlva az izraeliek letartóztatták, s csak a vakszerencsének köszönhette, hogy 1997-ben visszatérhetett övéi közé. Két botcsinálta Moszad-ügynök ugyanis Jordániában megpróbálta megölni a Hamász egyik vezetőjét, ám kudarcot vallottak. Izraelnek – a hihetetlen diplomáciai baklövések jóvátétele érdekében – kemény árat kellett fizetnie: elengedett mintegy kétszáz palesztint, köztük az időközben Jordániába száműzött Jaszin sejket is.
A börtönből már a palesztin szabadság első számú szimbóluma, a megingathatatlan hős lépett ki. A sajtó is megtalálta magának a fehér ruhás, hosszú, ősz szakállú Jaszin sejket. Interjút adott a legnagyobb nemzetközi hírügynökségeknek és lapoknak, a CNN-nek, a BBC-nek, sőt, az izraeli Jerusalem Post napilapnak is. Ők már az élő legendát, a szimbólumot kérdezték, s Jaszin sejk remek interjúalanyként készségesen válaszolt. Ha ágyban, párnák közt éri a halál, a nyugati világ – legalábbis magában – kicsit fellélegzett volna. Az izraeli rakéták azonban a hősök panteonjába emelték a tegnap terrorvezérét.