Szállt az azbeszt Kelenföldön

Saját dolgozóit és a környezetet is súlyosan veszélyeztette az a kivitelező, aki az elmúlt hetekben szabálytalanul végzett azbesztmentesítést a főváros XI. kerületében – véli a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom, ezért a környezetvédő szervezet a napokban feljelentést tesz a rendőrségen. A korábban szigetelésre használt, mára betiltott rákkeltő anyag eltávolítása roppant költséges, és szigorú feltételekhez kötött, ezért sokan próbálják kijátszani a szabályokat. Országszerte súlyos problémákat okoznak az azbeszttel szigetelt lakótelepek. Felmérések szerint 10-15 milliárd forintba kerülne a veszélyes anyag eltávolítása és az új szigetelés beépítése.

2004. 03. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Súlyosan megsértette a munkaegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat a kivitelező egy fővárosi iparcsarnok azbesztvakolat-mentesítése közben a közelmúltban, ezért a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom a napokban feljelentést tesz a rendőrségen ismeretlen tettes ellen – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a XI. kerületi ÁNTSZ a múlt héten egy bejelentés nyomán szemlét tartott a helyszínen, majd ideiglenesen leállíttatta a munkálatokat. Az azbesztmentesítéshez nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelnie a kivitelezőnek, mivel az azbeszt súlyosan rákkeltő anyag. Az egyik legfontosabb szabály, hogy a munkaterületet légmentesen le kell zárni, hogy ne juthasson ki azbesztpor. Ezután nagy teljesítményű légszivattyúkkal úgynevezett negatív nyomást hoznak létre, a kiszivattyúzott levegőt pedig többszörös szűrőrendszeren vezetik keresztül.
Ennek ellenére a háromezer négyzetméteres iparcsarnokot a kivitelezők nem szigetelték le alaposan, így néhány nappal a munkálatok megkezdése után az elhanyagolt épület törött üvegeit borító nejlonfóliák leszakadtak, és szemtanúk szerint az épületből meghatározhatatlan mennyiségű por került a levegőbe.
Kurcz Edit kerületi tiszti főorvos a munkálatok leállításának tényét nem erősítette meg lapunknak, de azt elárulta, hogy az azbesztmentesítés elkezdéséhez szükséges engedély kiadása még folyamatban van. Hozzátette: további vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy kiderüljön, történt-e szabálytalanság.
A Villért Villamossági Kereskedelmi Rt. kelenföldi telephelyén közel három hétig tartott az azbesztmentesítés, amelyet információink szerint a Vaszig Kft. végzett. Szekula Gábor, a Vaszig többségi tulajdonosa nem kívánt nyilatkozni az ügyről a Magyar Nemzetnek, míg a Villért vezérigazgatóját lapzártánkig nem lehetett utol érni.
Csuja László, a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom egyik alapító tagja lapunknak elmondta: a Galváni utca és a Szerémi út sarkán fekvő telep tőszomszédságában van az Allianz Hungária Biztosító Rt. székháza, ahonnan többen telefonon jelezték neki, hogy gyanús por terjeng a levegőben. A környezetvédő később saját szemével is megtapasztalta ezt, illetve hogy az épület nincs megfelelően szigetelve. Csuja László kijelentette: hazánkban kizárólag a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségéhez tartozó cégeknek vannak olyan speciális, több tíz millió forintos elszívóberendezései, amelyekkel az ilyen feladat szabályszerűen elvégezhető, ugyanakkor tudomása szerint a kivitelező egyik vállalkozástól sem bérelt ilyen műszert.
Mivel az előírások betartásával az azbeszt eltávolítása négyzetméterenként átlagosan 30-40 ezer forintba kerül, gyakran előfordul, hogy a tulajdonosok a munkát kevesebb pénzért is elvállaló kivitelezőnek adnak megbízást, akinek nincs megfelelő felszerelése és szaktudása az anyag szakszerű eltávolításához, így komoly veszélynek teszi ki alkalmazottait, az azbeszt szabálytalan lebontásával pedig esetenként súlyos környezetszenynyezést idéz elő.
Az azbesztet több mint száz esztendeje kezdték alkalmazni épületek hő- és zajszigetelésére, valamint tűzvédelmére, de a hetvenes évektől bebizonyosodott, hogy a kötőanyagból felszabaduló azbesztszálak belégzésének súlyos egészségkárosító hatása van. A mikroszkopikus nagyságú rostok roncsolják a tüdőben lévő szöveteket, és a mellhártyán, a hashártyán vagy a tüdőben az évek során daganatos megbetegedést okoznak. Ráadásul ha az azbeszt egyszer bejutott a szervezetbe, nem távozik el onnan, és el sem távolítható. Problémát jelent az is, hogy sokan nincsenek tisztában az anyag rákkeltő hatásával. Az egyik legveszélyesebb változata a kék azbeszt, amely kutatások szerint akár a szervezetbe jutástól számított egy éven belül daganatos megbetegedést okozhat, míg a fehér azbeszt lappangási ideje átlagosan 15–25 esztendő. Felmérések szerint Magyarország lakótelepein 150–300 ezer négyzetméternyi azbeszt található, amelynek eltávolításához és az újbóli szigeteléshez mintegy 10-15 milliárd forintra lenne szükség. Miközben az Európai Unióban már a nyolcvanas évek elejétől megindult jelentős állami támogatással az azbesztmentesítés, hazánkban az aktuális kormányok folyamatosan halogatják annak támogatását. Eddig csupán felmérésekre fordítottak pénzt, amely öszszességében sem haladta meg a százmillió forintot. Emlékezetes, tavaly a kormány 2010-ig 16 milliárd forintot irányzott elő azbesztmentesítésre, ugyanakkor kérdés, hogy a valóságban jut-e majd ennyi pénz erre a célra. Úttörő kezdeményezésként Budafok önkormányzata nemrég elkülönített egy harmincmillió forintos keretet a helyi Rózsakert-lakótelep rehabilitációjának elindításához.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.