Alkotmányossági szempontból a fegyvertörvény tervezetének több pontját is aggályosnak tartja az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – értesült lapunk. Lenkovics Barnabás egy nemrégiben kiadott állásfoglalásában úgy fogalmazott: a közrendet és a közbiztonságot a jelenleg jogszerűen tartott flóbertfegyverek nem veszélyeztetik. Ennek ellenére – mint arról többször beszámoltunk – az új fegyvertörvény engedélyhez kötné az emberélet kioltására alkalmatlan flóbertek tartását, ráadásul ez arra a több tízezer tulajdonosra is vonatkozna, akik korábban még engedély nélkül vásárolhatták meg fegyverüket. A Belügyminisztériumban (BM) készített törvénytervezetet február végén fogadta el a kormány, és jelenleg a parlamenti bizottságok tárgyalják.
Az ombudsman levelében emlékeztetett: az Alkotmánybíróság több határozatában rögzítette, hogy a jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása. Természetesen a szerzett jogok védelme nem eredményezheti a megszerzett jogosultság abszolút védelmét – szögezte le –, de azok későbbi korlátozásához alkotmányosan elfogadható indok szükséges. Ezen indokok számbavételekor a szükségesség és arányosság alkotmányossági tesztjét is alkalmazni kell – emelte ki Lenkovics Barnabás. Ugyanakkor az elérni kívánt cél és a hozzá választott eszközök helyes arányát önmagában is megkérdőjelezi, hogy a törvény végrehajtása nagyon megterhelné a központi költségvetést, ráadásul több tízezer polgár léphet fel kártalanítási igényével az állam felé – tette hozzá az országgyűlési biztos.
A Nem Halálos Hatású Fegyverek Tulajdonosainak Érdekvédelmi Szervezete (Neha) üdvözölte Lenkovics Barnabás állásfoglalását, amely szerintük egybecseng az ő véleményükkel is. Vass Gábor, a szervezet elnökségi tagja kiemelte: a belügyi tárca folyamatosan egy olyan európai uniós előírásra hivatkozik, amely nem ír elő engedélyezési kötelezettséget a flóbertekre. Szerinte ezt támasztja alá, hogy Franciaország, illetve a hazánkkal együtt társuló Csehország és Szlovákia fegyverjogszabályai sem tartalmaznak hasonlót. A BM évek óta ígéri, hogy megszünteti az emberélet kioltására szintén alkalmatlan gáz- és riasztófegyverek engedélykötelességét, illetve egyszerűsíti az engedélyezés feltételeit a gumilövedékes fegyvereknél, de úgy tűnik, egyelőre egyik ígéretet sem váltják valóra. Vass Gábor leszögezte: a legtöbb európai országban szabadon tarthatók gáz- és riasztófegyverek. Jelenleg azok a 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok tarthatnak hazánkban gázfegyvert, akik büntetlen előéletűek, cselekvőképesek, letették a fegyverismereti és az egészségügyi alkalmassági vizsgát, illetve vállalják, hogy biztonságos körülmények között tárolják a fegyvert.
Ring Béla, a BM jogi főosztályának munkatársa kijelentette: a fegyvertörvény tervezete nem foglalkozik a gáz- és riasztófegyverekkel, amelyeket még egy 1991-es kormányrendelet nyilvánított engedélykötelesnek. Ugyanakkor van rá esély, hogy a közeljövőben egy másik rendeletben szabályozzák ezt a kérdést, és az engedélyezés eltörlésével vagy feltételeinek enyhítésével szigorú és hosszadalmas procedúrától kímélik meg az embereket – szögezte le. (A Népszabadságnak adott nyilatkozatában Ring Béla néhány napja még úgy fogalmazott: valószínű, hogy engedélyköteles marad a gáz- és a riasztófegyverek tartása.)
A flóbertekkel kapcsolatban kifejtette: az európai uniós irányelv nem tiltja, hogy az egyes tagállamokban szigorúbb intézkedéseket vezessenek be, ugyanakkor a belügyi tárca a lehető legenyhébb engedélyeztetési eljárásban gondolkodik, amelynek részletes szabályait egy külön rendeletben rögzítik majd. Ring Béla európai szakértők véleményére hivatkozva azt állította: a flóbertek peremgyújtású, rövid csövű tűzfegyvernek minősülnek, ezért az unióban engedélykötelesek, és ha a csatlakozás időpontjáig nem hozzuk összhangba a hazai szabályozást az európaival, alkotmánysértést követünk el. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának aggályairól Ring Béla úgy vélekedett: mivel eddig nem volt jogszabályban rögzítve, hogy a flóbertek engedély nélkül tarthatók, ezért erre nem lehet szerzett jogot alapozni.
Bokros Gábor jogász, a Kaliber magazin rovatvezetője különösen aggasztónak tartja, hogy a csatlakozás után hatályba lépő európai lőfegyverútlevél miatt olyan fegyvereket is behozhatnak hazánkba a társországok állampolgárai, amelyeket nálunk nem lehet megvásárolni. Az, hogy Magyarországon több joga lesz más uniós országok polgárainak, mint a magyaroknak, sérti a jogegyenlőség elvét – tette hozzá Bokros Gábor, aki szerint rejtély, hová tűnt a belügyi tárcánál 2002-ben elkészített szakszerű, a társadalmi szervezetek által is támogatott törvénytervezet, amely helyett egyre rémisztőbb javaslatok hagyják el a BM-et.
Mint arról korábban beszámoltunk, a törvénytervezet egyik lapunk birtokába került változatában hamisan tüntették fel a Fegyvertartási Engedéllyel Rendelkezők Érdekvédelmi Szövetségének álláspontját, és a javaslatot végig ellenző szervezet neve mellé azt írták: észrevételt tett. A dokumentumot Lamperth Mónika belügyminiszter helyett közigazgatási államtitkára írta alá. A fegyvertartók érdekeit védő szervezetek és a törvények készítői közötti huzavona évek óta tart, és feltehetőleg egyhamar nem csitul el. Természetesen az engedélyezésről azoknak is van véleménye, akik nem tartanak otthon fegyvert, hiszen számtalan erőszakos bűncselekményt követnek el országszerte különböző típusú puskákkal, pisztolyokkal, és az átlagpolgár ritkán tesz különbséget egy emberi élet kioltására alkalmatlan flóbert, vagy mondjuk az akciófilmekben látott 44-es kaliberű Magnum között. (Az új szabályozás nyomán egy szintre kerülne ez a két fegyver.) Sokan azt gondolják, a fegyvertartás szabályainak drasztikus szigorításával vissza lehetne szorítani a bűnözőket. A valóságban azonban a kérdés ennél sokkal összetettebb. Ezt jelzi, hogy Európában a legszigorúbb fegyvertörvénnyel rendelkező Nagy-Britanniában egy év alatt 18 százalékkal nőtt az emberölések és a súlyos testi sértések száma.
origo.hu
Kiderült, milyen időre számíthatunk a hétvégén
