Hamarosan olvasható lesz az új cégjogról szóló tervezet az Igazságügyi Minisztérium honlapján – az elképzelések szerint az idei nyár végén öltene végleges formát a „törvényegyüttes”. Uniós csatlakozásunk egyébként nem követeli meg, hogy a közösségi normák szerint változzon a magyar társasági jog, bár igaz, néhány hazai cégforma az EU-ban teljesen ismeretlen. A jogalkotói szándék az, hogy az üzleti környezet folyamatos módosulása miatt frissüljenek a rendelkezések. Valószínűleg a parlament könnyíti majd a betéti társaság alapítását, méghozzá úgy, hogy ügyvédi ellenjegyzés nélkül is lehessen ilyen „karakterű” céget létesíteni. Újdonság továbbá, hogy az eljárás határideje lerövidülhet: akár két vagy nyolc nap alatt társaságot gründolhatunk majd. Ennek azonban feltétele lesz, hogy a cégtörvény mellékletében rögzített szerződésmintát elfogadják az érintettek. Kisebb kft.-k esetében is hasonló könnyítést terveznek. A nyilvánosan működő részvénytársaságok vonatkozásában szigorodna a befektetővédelmi és tőkepiaci szabályozása.
A magyar gazdaságnak is érdeke, hogy az országban működő off-shore cégeket az európai uniós csatlakozás után is megtartsa – jelentette ki Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke a tegnapi Világgazdaságban. Jelenleg mintegy hétszáz ilyen vállalkozás van az országban, ezek az utóbbi öt évben százmilliárd forintnyi társasági adót fizettek be a költségvetésbe. Rudnay szerint ezek a vállalkozások „természetüknél fogva” nem ismertek, de némelyik mögött nagy nemzetközi cégek állnak. Az off-shore cégek most a korábbi hárommal szemben négyszázalékos társasági nyereségadót fizetnek itt, ám ez az uniós csatlakozással öszszefüggésben 2005 végével megváltozik. A nemzetközi vállalatok azt szeretnék elérni, hogy az off-shore cégek számára mégis alacsonyabb maradjon a társasági adó.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
