időjárás 1°C Taksony 2022. november 29.
logo

A korrupció veszteseiről

Kis Ferenc
2004.04.08. 23:00

A korrupció vesztesei végső soron az adófizetők, hiszen közpénzek szívódnak fel az átláthatatlan „üvegzsebekben” – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő, a parlament legfiatalabb tagja, aki beszélt Kiss Elemér és Szanyi Tibor hasonló ügyeiről, a bankbotrányról és Gyurcsány Ferenc karrierépítéséről. Az ellenzéki párt egyik legaktívabb médiaszereplője úgy véli, az ő példája is cáfolja azt a rosszindulatú feltevést, hogy a Fideszben csak a „kollégiumi szobatársak” érvényesülhetnek.

Kevés sikerélménye volt az utóbbi hetekben a kormányzattal vívott küzdelemben, hiszen a nemzeti petíció támogatásához nem sikerült megnyernie egyetlen kormánytagot sem, néhány nap múlva pedig a nemzetbiztonsági államtitkár közvetve ajtót mutatott önnek és fideszes képviselőtársainak, amikor a lehallgatási jegyzőkönyvek iránt érdeklődtek. Nem veti vissza a lelkesedését a kudarcok sora?
– Csupán bizonyos szempontból sikertelenek ezek az ügyek, hiszen kellőképpen rávilágítanak arra, hogy a kormány szavai és tettei a legritkább esetben állnak összhangban. Őszinte reményt fűztem ahhoz, hogy a nemzeti petíciót néhány miniszter biztosan támogatni fogja: ezt megtehette volna például Gyurcsány Ferenc sportminiszter, hiszen az otthonteremtési rendszer visszaállítása a fiatalok alapvető érdeke lenne. Bíztam Burány Sándorban is, mert a munkaügyi miniszternek támogatnia kellene a munkahelyek védelmére irányuló kezdeményezést. A legnagyobb reményt magához a miniszterelnökhöz fűztem, mivel a petícióban szereplő öt javaslat lényegében elhangzott az MSZP választási programjában is. Az, hogy végül is senki nem írta alá a javaslatsort, nem az én kudarcom, hanem a kormánytagoké. Szembehelyezkedtek ugyanis az emberekkel, a biztonságos uniós csatlakozással és saját választási ígéreteikkel is.
– A miniszterelnök gyerekesnek nevezte a nemzeti petíciót, komolytalannak tartja azt, amely ráadásul szerinte több száz milliárdos adótöbbletterhet jelenthet a lakosságnak.
– Milyen alapon nevezi gyerekesnek a miniszterelnök azt a sok tízezer állampolgárt, aki eddig már aláírta a petíciót? Ehhez még egy kormányfőnek sincs joga, akkor sem, ha nagyon gazdag bankár, és szocialista kabinetet irányít. Lényegét tekintve pedig mindenki előtt világos, hogy a Fidesz javaslatcsomagja nem eredményezne többletkiadást, csupán költségvetésen belüli átcsoportosításokat kellene végrehajtani. Az otthonteremtési rendszer visszaállítása például minden befektetett egymilliárd forintnál 1,1 milliárd forintot hoz vissza a költségvetésnek az építőipar fejlődésével és az adók-járulékok pluszbevételeivel együtt.
– Felvetődhet mégis az az aggodalom, hogy mindez az ország további eladósodásához vezethetne, ami az utóbbi másfél évben rendkívül intenzíven növekedett. Milyen veszélyekkel járhat az egyre duzzadóbb államadósság?
– Az államadósság növekedésének legnagyobb veszélye, hogy ezzel eladják az ország jövőjét, elzálogosítják a következő generációk további esélyeit. Sok száz millió forintot költ az állam évente arra, hogy kinyögje az adósságszolgálatot. Ennyivel kevesebbet lehet utakra, kórházakra, iskolákra költeni. Lényeges, hogy az adósságállomány soha nem növekvő gazdaságban képződik. A mi javaslataink viszont egy növekedő gazdaság ismérveit tartalmazzák. További termelést, beruházásokat, életszínvonal-növekedést és fogyasztást generálnak.
– Ön sokat foglalkozik a kormánytagok visszás ügyeivel, de a parlamentben elhangzó felvetéseire adott miniszteri válaszok alapján nem túl sok sikerrel. Várható-e bármilyen jogi vagy politikai következménye a korrupciógyanús eseteknek?
– A múlt év egy nagy korrupciós ívet ír le: tavaly februárban Kiss Elemér akkori kancelláriaminiszterről derült ki, hogy a volt ügyvédi irodája a nemzeti légitársasági vállalattól nyert el több tíz millió forintos megbízatást. Amikor fény derült az ügyre, Medgyessy Péter a parlamentben súlyos szavakat mondott, többek között azt, hogy az ő erkölcsi mércéjét nem üti meg az az állami vezető, aki a közpénzekkel morálisan megkérdőjelezhető módon bánik, még hogyha a jogszabályi követelményeknek megfelel is. A miniszterelnök Kiss Elemér leváltása után azt is kijelentette, hogy innentől kormánya tiszta lappal indul, és nem hagyja, hogy bárki besározza. A korrupciós ív vége egy ehhez kísértetiesen hasonlító eset. Szanyi Tibornak, az agrártárca politikai államtitkárának a volt cége több millió forintos szerződést kapott az államtól. A közös vonásokon túl súlyosabb a megítélése Szanyi ügyének, hiszen a vállalkozás ügyvezetője jelenleg is az államtitkár testvére. Érdekes, az államtitkárnak mégsem kell távoznia a posztjáról, aminek egyetlen oka lehet: Medgyessy Péter tavaly februárban elhelyezett egy erkölcsi mércét, mintegy magasugrólécet, amelyet Kiss Elemér nekifutásból levert, és ez a léc azóta is a földön van, a kormánypolitikusok simán átsétálnak rajta. A korrupció vesztesei végső soron az adófizető emberek, hiszen közpénzek szívódnak fel az átláthatatlan „üvegzsebekben”. A Fidesz a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a nyilvánosság elé tárja a hasonló eseteket.
– A legsúlyosabb botrány mégis a K&H-ügy, amelyben meglehetősen vontatottan halad a nyomozás, a parlamenti vizsgálóbizottság pedig alig tudott érdemi munkát végezni. Legutóbb a lehallgatási jegyzőkönyveket zárta el a testület ellenzéki tagjai elől Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár. Milyennek ítéli az ő szerepét és az ügy eddigi fejleményeit?
– Hétről hétre tapasztalom, hogy a kormánypárti képviselők lehetetlenné teszik a bankbotrányt vizsgáló bizottság munkáját. A napirend elfogadását rendszeresen szabotálják. Az ügy eltussolására legjobb példa az, ami a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) történt. A parlamenti képviselők jogosítványai egyértelműen lehetővé teszik, hogy megismerhessenek államtitkokat, lehallgatási jegyzőkönyveket. Azokat a dokumentumokat szerettük volna megtekinteni, amelyek utalhatnak Kulcsár Attila politikai kapcsolataira, mely politikusok érintettek a K&H-botrányban. Ezt a törvény adta jogunkat megvonta tőlünk Tóth András utasítására az NBH főigazgatója. A kormány tisztviselői még ma is úgy értelmezik a helyzetüket, mint 14 éve, amikor a kormánytagok, állami vezetők önmagukat a törvény fölé helyezhették. A történtek ékes bizonyítékai annak, hogy a kormánynak komoly takargatnivalója van a bankbotrányban.
– Említette már Gyurcsány Ferenc nevét, akivel nemcsak az ingatlanügyekben, hanem az ifjúságpolitika terén is megvívott néhány szócsatát a parlament illetékes bizottságának tagjaként és a Fidesz egyik szakpolitikusaként. Önök rendkívül sötét képet festenek, amikor a fiatalok helyzetéről beszélnek. Mire alapozzák kritikus álláspontjukat?
– Az egyik legnagyobb probléma az, hogy Gyurcsány Ferenc nem munkának és célnak, hanem eszköznek tekinti az általa vezetett minisztériumot, egy lépcsőfoknak a politikai karrierjében. Úgy tűnik, hogy vagy nincs érdekérvényesítő képessége a kormányban, vagy nem az ifjúsági és sportügyek érdekében használja. Ez jól látszik, ha számba vesszük, hogy milyen kormányzati intézkedések történtek az ifjúságpolitika terén. Az otthonteremtési rendszer szétverése nagyrészt a fiatalokat és a gyermeket nevelőket érintette. A diákhitel kamatai kilencről 12 százalékra emelkedtek. A közlekedést is említhetem, a vasúti tarifáknál hatszoros, a BKV-bérletek esetében pedig kétszeres áremelkedés történt a fiatalok részére az általános díjnövekedésekhez képest. A Draskovics-csomag 3,5 milliárdot vitt el a tárcától, ami több mint 12 százaléka a GYISM összköltségvetésének.
– Nem tart attól, hogy a közönség előbb-utóbb „megunja” önt, és azt mondják majd: „unalmas már, hogy ez a fiatalember mindenhez hozzászól, csak őt látni és hallani a médiában, mintha mindenhez értene”?
– Az előzőkben is említett ügyek mind kapcsolódnak a szakterületeimhez. Közgazdászként végeztem, azóta a költségvetési bizottságban nagyobb rálátásom nyílt a gazdasági folyamatokra, és Varga Mihály bizottsági elnök sokat segített. Az, hogy ennyi lehetőséget kapok a Fideszben, cáfolja a párttal kapcsolatos rosszindulatú sztereotípiát, amely szerint kollégiumi szobatársak zárt közösségéről van szó, ahol az új arcoknak nincs lehetőségük előbbre jutni. A frakcióban is bizalmat szavazott Áder János, a képviselőcsoport vezetője. Az eltelt másfél évben rengeteget segítettek a Fidelitas aktivistái, és olyan új barátokat is szereztem a parlamenti frakcióból, mint Lengyel Zoltán és Hargitai János. Mindez igazolja, hogy a politikusoknak nem feltétlenül csak az ellenségei szaporodnak, hanem a barátai is.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.