Egyre több jel mutat arra, hogy a világ a háború felé tart

A jelenlegi biztonságpolitikai helyzet azt mutatja: az európai béke veszélyben van. A véres konfliktusok, amelyek eddig csak más országokban zajlottak — például az orosz–ukrán fronton — immár árnyékként vetülnek az Európai Unióra is. Ha nem ismerjük fel a folyamatokat időben, és nem akadályozzuk meg a háborúpárti erők munkálkodását, akkor a biztonságpolitikai szakértők szerint akár újabb világháborút is kockáztatunk.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Fotó: IDA MARIE ODGAARD Forrás: Ritzau Scanpix

Az unióban sorra töltik fel a kaszárnyákat

A háborúpárti logikát erősíti az is, hogy az Ukrajnában megfigyelhető folyamatok mellett Európa is háborús lázban ég. Orbán Balázs közösségi oldalán arról írt, hogy „egyre több uniós országban vezetik vissza a sorkatonaságot megtelnek a kaszárnyák, a fiatalokat pedig ismét katonai szolgálatra kötelezik. Ez nem a béke felé vezető út – épp ellenkezőleg. Ez a háborúpárti politika része, amit Brüsszel évek óta tudatosan épít: a fegyverszállítások, a szankciós kényszerpálya és a békepártiakra nehezedő politikai nyomásgyakorlás olyan spirált indított el, amely mára oda vezetett, hogy az európai országok sorra vezetik be a katonai sorkötelezettséget. Háborúra készítik a saját országaikat” – fogalmazott. 

"UK SENDS MORE STORM SHADOWS TO UKRAINE"

The UK government has quietly delivered an additional, undisclosed batch of Storm Shadow air-launched cruise missiles to Ukraine in recent weeks.

The specific number of missiles is still confidential, and the delivery has not been… pic.twitter.com/fgn389gKgZ

— WORLD AT WAR (@World_At_War_6) November 4, 2025

A miniszterelnök politikai igazgatója felidézte, hogy 

Horvátországban újra kötelezővé teszik a katonai szolgálatot, Németországban 2026 januárjától tervezik az újbóli bevezetést. 

Ráadásul a francia elnök, aki politikailag meggyengült saját hazájában, katonai kontingenst küldene Ukrajnába. Emmanuel Macron azt szeretné, ha ukrajnai katonai szerepvállalással katonai vezetőként jegyeznék meg a történelemben. Egy orosz törvényhozó a TASZSZ-nak erről úgy nyilatkozott, ha Franciaország úgy dönt, hogy kontingenst küld Ukrajnába, az a francia katonáknak visszaút nélküli utazás lesz. 

Az ukrajnai háborút Európa egyedül fizeti

Donald Trump döntése nyomán az Egyesült Államok megszüntette Ukrajna támogatását, így az ország háborús finanszírozása gyakorlatilag teljes egészében Európára hárult. Az orosz–ukrán háború kezdete óta Kijev egyre több forrást kapott Európától: az első évben 74 milliárd eurót, 2023-ban 79 milliárdot, míg tavaly már 89 milliárd eurót – derül ki a Kieli Világgazdasági Intézet jelentéséből. Az Egyesült Államok hozzájárulása valamivel meghaladta az európai támogatások mértékét. Mostanra azonban Európa magára maradt, miután Donald Trump kormánya leállította az amerikai segélyeket. Egyelőre nem tudni, miként tudja Ukrajna előteremteni a 2026-ra becsült, legalább 60 milliárd eurós költségvetési hiány fedezetét. 

🚨 RAW FOOTAGE: Massive fire at oil depot in Shakhtarsk, Donetsk region.

📍 Multiple angles show scale of explosion
📹 Geolocated video confirms location
🔥 Secondary explosions continuing#Ukraine #Russia #Shakhtarsk #BreakingNews #Fire

🎥 Video from local sources pic.twitter.com/rHbf9BRMTG

— FrontNews24/7 (@FrontNews2477) November 2, 2025

Az Európai Tanács egyértelmű elkötelezettséget mutat Ukrajna támogatása mellett, ami magában foglalja a védelmi és biztonsági szükségletek kielégítését is. Ezt hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke október végén Brüsszelben. 

Itt az orosz bejelentés a világháborúról

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint a NATO és az Európai Unió „hadat üzent” Oroszországnak Ukrajnán keresztül. Egyre nő a feszültség Oroszország és a NATO között az utóbbi időben történt légtérsértések miatt. Lavrov szeptemberben megismételte a Kreml régóta hangoztatott narratíváját, miszerint a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút. Az orosz diplomácia vezetője szerint a NATO és az EU túllépett a közvetett támogatáson, és most már közvetlenül részt vesznek a háborúban. Minden nap közelebb kerülünk a világháború réméhez.

Frames as one by one continuously russian missiles flew to attack #Kyiv #Ukraine on 28.09.2025. #UkraineRussiaWar️ pic.twitter.com/WDaTfzqukw

— mycitydestroyed (@mycitydest35470) November 4, 2025

A második világháború intő példa (kellene hogy legyen)

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa volt. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt.

A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot. A második világháború 1945-ben véget ért és az elmúlt 80 évben a hadipar és a technológia hatalmas fejlődésen ment keresztül – mint azt az orosz–ukrán háború vagy a közel-keleti konfliktus is megmutatta. Írtunk róla, hogy a háborús dróntechnológia az elmúlt években soha nem látott ütemben fejlődött, gyökeresen átalakítva a modern hadviselés arculatát. A pilóta nélküli repülő eszközök mára a felderítés mellett támadó- és védekezőműveletekben is kulcsszerepet játszanak.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)