Franciaország, Olaszország és Belgium is ellenzi az orosz eszközök Kijevnek történő átadását

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Donald Trump döntése nyomán az Egyesült Államok megszüntette Ukrajna támogatását, így az ország háborús finanszírozása gyakorlatilag teljes egészében Európára hárult. Az európai vezetőknek hamarosan arról kell határozniuk, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználható-e Ukrajna háborús kiadásainak fedezésére. Ez a lépés komoly politikai és gazdasági következményekkel járhat, és jelentős hatással lehet az orosz–ukrán háború végkimenetelére is.

2025. 11. 03. 10:07
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez a kérdés valójában sokkal jelentősebb, mint Pokrovszk sorsa a Donyecki térségben. A tét nem más, mint a kijevi vezetés és partnerei egyetlen működőképes győzelmi stratégiája: kitartani minden áron, hogy Vlagyimir Putyin kénytelen legyen lezárni a háborút. Ehhez viszont Ukrajnának előbb bizonyítania kellene, hogy hosszú évekig képes tovább folytatni a harcot.

Az ukrán hadiipar jelenleg csupán kapacitásai harmadát használja, mivel forráshiány sújtja. Ezért is került reflektorfénybe a – mintegy 140 milliárd euróra becsült – befagyasztott orosz vagyon kérdése. Ha ezek az összegek Kijevhez kerülnének, az egyértelmű üzenet lenne Putyin számára: Ukrajna még legalább két évig képes lesz folytatni a háborút. Eközben az orosz gazdaság és az orosz költségvetés is egyre nehezebben bírja a háborús terheket.

A befagyasztott orosz vagyon felhasználásának terve viszont nem aratott osztatlan sikert.

Németország, az északi államok, valamint Közép- és Kelet-Európa többsége egyértelműen támogatja, hogy Ukrajna az orosz vagyon fedezetével vehessen fel hitelt – lényegében előre hozott háborús jóvátételként, amelyet később Moszkvának kellene kifizetnie az orosz–ukrán háború miatt. Franciaország és Olaszország viszont óvatosabban közelít a kérdéshez, mivel attól tartanak, hogy jogi következményekkel járhat a döntés (ha egy nemzetközi bíróság jogellenesnek minősíti az orosz eszközök felhasználását). Hasonló aggodalmak miatt Belgium sem támogatja az ötletet, főleg, hogy a zárolt orosz vagyon jelentős része a brüsszeli Euroclearnél van elhelyezve.

A döntés a tervek szerint december 18-án, az Európai Tanács ülésén születhet meg, és komoly hatással lehet a háború menetére – hiszen Oroszország gazdasága sem képes a végtelenségig viselni a konfliktus terheit.

Eközben az Egyesült Államok új olajszankciói tovább csökkenthetik Moszkva bevételeit, főként akkor, ha Kína nem lép India helyére. Hszi Csin-ping kínai elnök kész tovább dolgozni Donald Trump amerikai elnökkel azon, hogy szilárd alapokra helyezzék a kétoldalú kapcsolatokat, és kedvező környezetet teremtsenek mindkét ország fejlődéséhez – jelentette a kínai állami média miután a két vezető hosszú idő után újra találkozott. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.