Jelentős strukturális problémáink vannak, amelyeket meg kell oldanunk, mielőtt tartósan megelégedésre okot adó gazdasági növekedésről beszélhetnénk – jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. A lap csütörtöki számában közölt interjúban a jegybank elnöke kifejtette, hogy a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott kozmetika csak átmeneti gyógyír lehet. (Más, nem az újságban megjelent vélemények szerint elképzelhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elnökének részben azért kellett távoznia, mert ragaszkodott a szikár számokhoz, tényekhez.)
Járai szerint az állami pénzügyek valóban tartós konszolidálását csak átfogó szerkezeti reformokkal lehet megvalósítani. Az MTI közlése szerint a pénzügyi lap azt írta, Járai nem bízik túlságosan abban, hogy ezek a reformok politikailag keresztülvihetők. Járai kiemelte, Medgyessy Péter miniszterelnök és új pénzügyminisztere, Draskovics Tibor felismerte ugyan a helyzet komolyságát, és szilárdan az irányváltás mellett van, ám kétli, hogy a politikai pártok és a lakosság valóban készen állnak a reformok vállalására. Ezzel a háttérrel Járai kevés értelmét látja annak, hogy Magyarország korán belépjen az euróövezet előszobájába, az európai átváltási mechanizmusba (ERM–II). Mivel időközben Magyarország eltávolodott a maastrichti kritériumoktól és az euróövezethez való csatlakozás dátuma 2008 teljesen irreálissá vált, az ERM–II-höz való csatlakozással is lehet várni. – Már vannak jelei annak, hogy emelkednek az inflációs várakozások, a magas inflációs várakozások veszélyes övezetébe tartunk – figyelmeztetett Járai, utalva az államkötvények piacára.
Megjelent a fenyegető eső a Forma–1-es Magyar Nagydíj időmérőjén – kövesse velünk élőben!
