Az isaszegi Szent Márton-templom

Szokatlanul bőbeszédűek régi forrásaink a gödöllői dombok közt eredő Rákos-patak menti Isaszegre és környékére vonatkozóan. Tudjuk, hogy a község királyi birtok volt a korai Árpád-korban, a közeli (Mária-) Besnyő és Hatvan településnevek besenyő katonanép jelenlétéről árulkodnak. A XIII. században Ilswazyg alakban – az ómagyar helynév égererdős vadászterületet jelent – szereplő falu közelében ütköztek meg 1265-ben IV. Béla hadai a király trónkövetelő fia, a későbbi V. István híveivel. A vidék rendkívül gazdag honfoglalás kori régészeti leletekben és a középkor alkonyáig tovább élő pogány kori hagyományokban. A Jászságot Budával összekötő fontos országutat őrző Isaszeg egészen a XV. századig királyi kézen maradt, 1430-ban a könnyelmű Zsigmond adományozta a Rozgonyiaknak.
A legújabb korban alaposan megnyúlt település közepén, a magas temetődombon áll az oklevelek szerint 1190-ben Szent Márton püspök oltalmába ajánlott plébániatemplom. Támpilléres gótikus hajója előtt – erősen délnyugati irányba tájolva – igen szép arányú, nyolcszögletű kőtorony áll, ormán zsindelysisakkal. A torony sarkait harántpillérek támasztják, a szentély külső gyámjai azonban nem sokszögű, hanem félköríves apszishoz simulnak. A hajó déli falán, szintén utólag elhelyezett falgyám mögül csodaszép csúcsíves kapuzat kőkerete villan elő: a kettős pálcatag lábazati része és a lapos ívszalag finom geometrikus mintákkal van kifaragva. A templom gótikus átépítésének ideje az érett stílusú részletek alapján az 1490-es esztendőkre tehető.
Az isaszegi középkori egyház régészeti kutatása 1968 és 1970 között történt. A Czeglédy Ilona vezette feltárás során nem kis meglepetést okozott, hogy a hajó padlózata alól hatalmas átmérőjű körtemplom alapfalai kerültek napvilágra. A tíz méter belső átmérőjű, másfél méteres falvastagságú, szabályos kör alaprajzú épület ívei kétfelől kilépnek a XIV. századi hajó alól, nyomvonalukat most feltűnő téglaburkolat jelöli a külső talajszinten. A rotunda keletkezésének kora ismeretlen, a tört kőből kemény mészhabarccsal egybeforrasztott alapfalak elkészülte a XI. század elejétől az 1200-as évek végéig bármikorra datálható. (Előző számunkban a közeli Cinkota templománál találkoztunk a közelmúltban feltárt román kori kerek templommal.)
A török megszállás idején elpusztult Isaszeg öreg templomát 1716-ban, majd 1734-ben építették újjá. Az 1970-es években gondosan renovált épület a mára tízezres lélekszámúra duzzadt, fejlődő település ékessége, pár esztendeje estéről estére szépen kivilágítva. A község szélén lévő dombon 1901 óta honvédemlékmű hirdeti az 1849-es tavaszi hadjárat hős katonáinak április hatodiki győzelmét a császári hadak fölött. Az Aulich, Damjanich, Görgei és Klapka tábornokok vezette magyar sereg vesztésre álló helyzetből fordította meg az ütközetet, és futamította meg Windischgrätz herceg csapatait. Isaszeg és a környék lelkes patriótái évről évre hadijátékkal emlékeznek a tavaszi hadjárat csatáinak hőseire.