Idén január–februárban – a KSH előzetes adatai szerint – közel háromezer házasságot kötöttek, mintegy 15 200 gyermek született, és több mint 24 500 lakos hunyt el. A házasságkötések száma 1,7 százalékkal, a születéseké pedig 0,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A halálozások emelkedése viszont rendkívül jelentős mértékű, 4,6 százalékos volt, ami közel ezeregyszázzal múlja felül az előző év hasonló időszakában elhunytak számát. Mindezek eredményeként a népességfogyás mértéke közel tizennégy százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit – állapítja meg a KSH felmérése. Eszerint ezer lakosra – a csecsemőhalálozás kismértékű emelkedése mellett – kilenc élve születés és tizenöt halálozás jut.
A népességfogyásnak hosszú távú gazdasági hatása is van, mivel a gyermeknevelésre egyre kevesebb pénzt kell költeni – hívták föl a figyelmet egy sajátos szempontra statisztikai szakértők. Véleményük szerint ezt a „jövő feléléseként”, vagyis az eladósodás egyik formájaként kell kezelni. Egy négy éve végzett felmérés átlagosan húszmillió forintban állapította meg egy gyermek felnevelési költségét, ez az érték ma huszonötmillió forintra tehető. Mivel ötvenezerrel kevesebb gyermek születik, mint amennyire a népesség jelenlegi számának fenntartásához szükséges lenne, a felnevelésükre fordítható összeget, mintegy ezernégyszáz milliárd forintot fogyasztásra költi az ország. Mivel ez az összeg az idén előirányzott GDP 6,7 százalékát teszi ki, a várható államháztartási hiány idén nem 4,6 százalék, hanem – a fenntartható népesség szempontját is figyelembe véve – mintegy 11,3 százalék lesz – hangsúlyozták lapunknak a szakemberek. Aktív népességpolitikát – jegyezték meg – csak kiszámítható, javuló gazdaság mellett lehet folytatni, a jelenlegi kormány egyre nagyobb mértékű megszorító intézkedései azonban óriási kárt okoznak az országnak.
Vezércikk a 7. oldalon

Nem fog hinni a szemének – Mutatjuk, milyen esszéket írt volna a ChatGPT a magyarérettségin!