Inog a német büdzsé

Ismét megtorpanhat Németország gazdasága. Az eurózóna legerősebb tagállamának gazdasági növekedését a fiskális és monetáris politika gátolja. A fiskális expanziót a stabilitási és növekedési paktum szabályrendszere nehezíti, amely a GDP három százalékában korlátozza a költségvetési deficit felső határát. A monetáris feltételeket pedig az Európai Központi Bank (EKB) nem lazítja. Németország gazdasága 2001–2003-ig stagnáláshoz közeli állapotban volt: ha csekély mértékben is, de tavaly csökkent gazdasági teljesítménye. Visszaestek a beruházások, főként gépekre, berendezésekre költöttek kevesebbet, ugyanígy a fogyasztói kiadások is elmaradtak a 2002. évi szinttől. Ehhez hasonló visszaesésre 1993 óta nem volt példa. Szakértők egy része attól tart, hogy a kedvezőtlen trendek az euró folyamatos erősödésével felgyorsulnak, és Németország feldolgozóipari vállalatainak nagy része tönkremegy, profilt vált, vagy külföldre költözik. Kutatók szerint 2004-ben is csak 1,4-1,6 százalékos bővülés prognosztizálható. Az EKB említett szigorú monetáris politikája egyébként a német gazdaságot érinti a legkedvezőtlenebbül, mert az eurózónában legalacsonyabb infláció miatt pont itt a legmagasabb a reálkamatláb, ami fékezi a beruházásokat. Hans Eichel német pénzügyminiszter a hét végén kijelentette, hogy tárcája minden lehetséges költségvetési forgatókönyvet megvizsgál, miután a Der Spiegel hírül adta: újabb lyukak várhatók az idei és a jövő évi költségvetésben, s Németország még 2005-ben, az egymást követő negyedik évben sem tudja majd teljesíteni az euróövezetre vonatkozó egyik maastrichti kritériumot – jelentette az MTI. A Der Spiegel Manfred Overhaus államtitkárra hivatkozva arról számolt be, hogy az idén is és jövőre is 10-10 milliárd eurós lyuk támadhat, egyebek mellett azért, mert a munkaügyi hivatalok költségei a lényegében nem csökkenő munkanélküliségi szint miatt a vártnál magasabbak, a szövetségi jegybanknak az államnak leadandó nyeresége pedig a vártnál kisebb: a pénzügyminisztérium 3,5 milliárd eurós bevétellel számolt, de valójában csak 248 millió lesz.
A német parlament alsó- és felsőháza egyébként kilenc hónapig tartó vita után, tavaly decemberben fogadta el Gerhard Schröder kancellár neoliberális reformcsomagját. Az Agenda 2010 elnevezésű intézkedéssorozat sarokpontjai: a munkaügyi központok reformja, az elbocsátások könnyítése a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél, az adókedvezmények, ingázási és mezőgazdasági támogatások csökkentése, továbbá a jövedelamdó a legfelső sávban 48,5 százalékról 45-re, a legalacsonyabb sávban pedig 19,9 százalékról 16-ra csökkennek. A stabilizációt szolgáló reformcsomag sikeréhez nemcsak magának Németországnak, hanem az egész kontinensnek s az Európai Uniónak is nyomós érdekei fűződnek. Ha ugyanis nem lesz eredményes a német konszolidáció, úgy alapjaiban kérdőjeleződik meg az eurózóna stabilitása. Magyarország számára is nagy a tét: a német gazdaság ugyanis hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere. Kivitelünk csaknem 60 százaléka áramlik a kontinens legerősebb államába, tehát a további lassulás az exportdinamikát is erősen befolyásolhatja.
*
A német cégek évente a három számjegyű milliárd eurós tartományban költenek értelmetlen programok megvalósítására – állítja Manfred Gröger üzemgazdasági professzor, aki az MBA Management Beratung megbízásából 650 cég, hatóság csaknem ezer vezetőjét kérdezte az általuk menedzselt programokról – jelentette az MTI.