Kovács elutasítja a magyarok kérését

Nem tudok eleget tenni azon kérésüknek, hogy a külképviseleti szavazás terjedjen ki a főkonzulátusokra, továbbá a tiszteletbeli konzul által vezetett konzuli képviseletekre is, mivel ezen képviseletek a nemzetközi jog alapján nem minősülnek diplomáciai képviseletnek – írta tegnapi levelében Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője Ősapay György, a Los Angeles-i Magyar Kör tagjának azon március 30-án keltezett levelére reagált, amely lapunkban megjelent.

Tisztelt Ősapay Úr!
Köszönettel vettem levelét a magyar állampolgárok szavazójogának a Magyar Köztársaság külképviseletein való gyakorlása tárgyában, furcsának találom azonban, hogy válaszomat be nem várva, megkeresése a Magyar Nemzet hasábjain is nyilvánosságra került. Eljárása annál is inkább érthetetlen, mivel nem jelezte, hogy nyílt levélről lenne szó. Tekintettel azonban arra, hogy a felvetett kérdés számos külhonban élő magyar állampolgárt érint, tájékoztatom arról, hogy Önnek küldött válaszomat a magyar sajtó részére is hozzáférhetővé teszem.
Személyesen is nagy jelentőségű fejleménynek tartom, hogy hosszú politikai egyeztetési folyamat után lehetővé vált a szavazójoggal rendelkező magyar állampolgárok szavazati jogának a magyar nagykövetségek útján történő gyakorlása. Ismeretes, a szavazójog külképviseleteken való gyakorlását az Országgyűlés által kétharmados többséggel elfogadott, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló, egyúttal a választási eljárásról szóló törvényt módosító 2003. évi CXIII. törvény szabályozza. A választási eljárásról szóló törvény 149. paragrafusa világosan meghatározza a külképviselet fogalmát, amelyet irányadónak kell tekintetni a törvény végrehajtása során. A jogszabály rendelkezése szerint külképviseletnek a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete minősül, ennek megfelelően külképviseleti szavazásra csak a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsben, 1961. április 18-án létrejött szerződés hatálya alá tartozó diplomáciai képviseleteken, azaz a nagykövetségeken kerülhet sor.
A fenti törvényi kötelezettségek figyelembevételével nem tudok eleget tenni azon kérésüknek, hogy a külképviseleti szavazás terjedjen ki a főkonzulátusokra, továbbá a tiszteletbeli konzul által vezetett konzuli képviseletekre is, mivel ezen képviseletek a nemzetközi jog alapján nem minősülnek diplomáciai képviseletnek. A szóban forgó képviseletek jogállását ugyanis a konzuli kapcsolatokról szóló, Bécsben, 1963. április 24-én létrejött egyezmény szabályozza. Tekintettel arra, hogy a törvény szövege egyértelműen meghatározza a külképviselet fogalmát, a Külügyminisztériumnak a törvény végrehajtása során nincs mérlegelési joga a jogszabályban foglaltaktól való eltérésre.
A tárca vezetőjeként szeretném hangsúlyozni, hogy a Külügyminisztérium kinevezett köztisztviselői a külképviseleti választási irodák vezetőiként, illetve jegyzőkönyvvezetőiként a törvény végrehajtása, és a konkrét esetben az európai parlamenti választások lebonyolítása során szakmai felelősségük teljes tudatában fognak eljárni. Célunk annak biztosítása, hogy a külföldön tartózkodó, választójoggal rendelkező magyar állampolgárok minél szélesebb köre éljen szavazati jogával a Magyar Köztársaság külföldre akkreditált nagykövetségein.