Kozmetikázott külkeradatok

Szakértők szerint idén január–február hónapban a külkereskedelemmel kapcsolatban a fő probléma az volt, hogy miközben a vámszabad területi export gyorsabban nőtt, mint az import, a vámbelföldi kivitel növekedésének üteme elmaradt a behozatalétól. Így viszont már nem annyira rózsásak a mutatók.

A KSH jelentése szerint az év január–februárjában folytatódtak az előző év utolsó negyedétől tapasztalható kedvező külkereskedelmi tendenciák. Az export értéke 24, az importé 19 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 122 milliárd forint volt, ez a passzívum 39 milliárd forintos csökkenését jelenti. Az export növekedési üteme februárban az ötödik egymást követő hónapban haladta meg az importét.
Szakértők azonban úgy látják, hogy a valóság nem ennyire rózsás. Aláhúzták: a magyar gazdaság és külkereskedelem két rendkívül eltérő tulajdonságú részből tevődik össze. A szinte kizárólag külföldi tulajdonban lévő vámszabad területi forgalomból és a hagyományos magyar „vámbelföldi” forgalomból. Az eltérés lényege, hogy a vámszabad területek nem alkalmasak a hazai krónikus alulfoglalkoztatás problémájának megoldására. A vállalkozói szférában foglalkoztatott összes létszámból ugyanis mindössze három százalékát foglalkoztatják a vámszabad területek, miközben a teljes export értékének közel 47 százalékát adták. Ezenkívül magas a vámszabad területek közvetlen importigényessége, 2002-ben az export értékének 70,6 százalékát tette ki a közvetlen import.
Ez év január–február hónapjaiban a fő probléma az volt, hogy a vámszabad területek exportja ugyan gyorsabban emelkedett, mint az importja, a vámbelföldi kivitel növekedésének üteme azonban elmaradt a behozatalétól. A szakértők rámutatnak: ha az energiaimport csökkenésével korrigáljuk az import indexet, akkor a vámbelföldi export 4,2 százalékkal elmaradt az import mögött. Megállapítható, hogy az egyenleg egészében (az energiaimport korrekciója után) nem javult. A szakértők figyelmeztetnek: rossz előjel az uniós csatlakozás előtt, hogy az élelmiszerek exportja csak 115,3 százalékkal növekedett, miközben az importja 124,2 százalékkal. Vagyis összességében romlott a magyar élelmiszeripar versenyképessége. Véleményük szerint kérdéses, mi lesz május elseje után, amikor a védővámok és más korlátok megszűnnek.