Törvénysértő módon, közel tizenkétmilliárd forinttal rövidíti meg az idei költségvetés a környezetvédelmi alapként vagy zöldkasszaként emlegetett Környezetvédelmi és Vízügyi Alap Célelőirányzatot (Kövice). Ebből a pénzalapból támogatja az állam a zöldfejlesztéseket, elsősorban a csatornázási és szennyvíztisztítási programokat. Összesen 35,8 milliárd forinttal gazdálkodhat ez évben az előirányzat, ebből azonban az előző évekről áthúzódó kötelezettségvállalások miatt csak körülbelül kilencmilliárdot lehet szabadon elkölteni.
A bevétel nagy része a kenőolajok, akkumulátorok, hűtőberendezések, gumiabroncsok, hígítók, oldószerek termékdíjából, a különböző bírságokból, illetve a vízkészletjárulékból származik. Ugyanakkor a 2001-ben módosított környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény előírja, hogy az üzemanyag termékdíját is a környezetvédelmi alapba kell befizetni. Ez idén és az előző két esztendőben sem történt meg.
A 2004-es költségvetésbe az üzemanyag jövedéki adójából mintegy négyszázmilliárd forint folyik be, amelynek három százalékát, vagyis tizenkétmilliárd forintot kellene termékdíjként befizetni a Kövicébe.
Az alap pénzeiből zöldfejlesztéseket, elsősorban csatornázási és szennyvíztisztítási programokat finanszíroz a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Márpedig éppen a települési szennyvízkezelés az egyike annak a négy területnek a környezetvédelmen belül, amelyben hazánk átmeneti mentességet kért és kapott az uniótól 2015. december 31-ig. (A másik három a csomagolási hulladékok újrahasznosítására, a tüzelőanyagok által kibocsátott szenynyező anyagok korlátozására és a veszélyes hulladékok égetésére vonatkozik.)
Megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán a következőképpen indokolták a Kövice forrásainak törvénysértő megkurtítását: a jövedéki adóról szóló 1997. évi törvény rögzíti, hogy a szabályozás célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítása nyomán a jövedéki adóról szóló törvény preambulumából kikerült a környezetvédelmi alapról szóló szövegrész, ezért nem illeti meg automatikus támogatás az alapot a jövedéki adóból befolyt bevétel után – zárul a pénzügyi tárca közleménye.
Ezzel szemben Kolláth György alkotmányjogász lapunknak elmondta: a preambulum csupán egy emelkedett, ünnepélyes bevezető, amely meghatározza a jogszabály létrejöttének okait, de semmiféle felhatalmazási alapot nem jelent. Pusztán a preambulum megváltozására hivatkozni édeskevés – fűzte hozzá az alkotmányjogász.
Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi tagozatának alelnöke szerint az összes eddigi kormány csupán „tűzoltást” és látszat-környezetvédelmet folytatott. – A mostani kabinet a sorozatos elvonásokról szóló intézkedéseit azzal mentegeti, hogy közben uniós források is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor azok lehívásához megfelelő önrész szükséges, amelyhez a Miniszterelnöki Hivatal kezelésében lévő általános keret sem mindig nyújt elegendő segítséget a pályázóknak – vélekedett. A szakpolitikus kiemelte: jelenleg a GDP-nek még az egy százalékát sem fordítjuk évente környezetvédelemre; ezt 2006-ig másfél százalékra, az évtized végéig pedig két százalékra kellene emelni.
Csuja László, a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom egyik alapító tagja úgy látja, nem egyedi esetről van szó, a mindenkori magyar kormányok sorozatosan becsapták az állampolgárokat, amikor környezetvédelem ürügyén beszedett pénzeket más célokra, adott esetben akár környezetkárosító beruházásokra fordították. Hozzátette: a minisztériumok közül szinte csak a zöldtárca volt az, amelynél jellemzően az előirányzott pénzeknél is kevesebbet költöttek, vagyis a hatalmon lévők mindig ebben a szférában szeretnek spórolni.
Illés Zoltán szerint az összes eddigi kormány csupán „tűzoltást”
és látszat-környezetvédelmet folytatott
