n Pilhál Tamás
Szakértők szerint elhibázott az idén január elsején hatályba lépett propán-bután gázpalackok forgalmazását szabályozó rendelet, amely az eddigi öt helyett tízévenkénti kötelező biztonságtechnikai ellenőrzést ír elő. Az új szabályozás a forgalmazóknak kedvező, hiszen a vizsgálatokat nekik kell időről időre elvégezniük, és a határidő kitolásával jelentős összegeket takaríthatnak meg. Steier József, a Közép-európai Gázterminál Rt. vezérigazgatója szerint nem növelni, hanem csökkenteni kellene a vizsgálati időt, mivel a mintegy ötmillió hazai palackból egyre kevesebb „forog”, jó részüket évek óta pincékben, garázsokban tárolják. A rendelet alkotói nem vették figyelembe a magyarországi gázpalackállomány állapotát, átlagos életkorát, valamint hogy sokan csak évi egyszeri használatra (például disznóöléshez) tartanak otthon ilyet. A gázforgalmazó cég vezetője kifejtette: egyre több a belülről mikrokorrodálódott, szelephibás, elöregedett palack, amely a ritkuló ellenőrzések miatt fokozottabb veszélyt jelenthet tulajdonosainak. Steier József jogilag aggályosnak tartja a rendelet azon részét is, amely a palackot a fogyasztó tulajdonaként definiálja ugyan, de a forgalmazók sok esetben mégis a hozzájárulásuk nélkül végeznek azokon olyan műveleteket (például vékonyabb falú tartályra cserélik a meglévőt), amelyek értékromlást eredményeznek.
Európában többnyire acéltartályokat használnak, amelyek strapabíróbbak, míg nálunk szinte kizárólag alumíniumpalackok vannak forgalomban. A kontinens azon országaiban, ahol mégis forgalmaznak ilyeneket, húsz-harminc évben korlátozták a használati idejüket, ezzel szemben nálunk nem ritkák a több mint negyvenéves tartályok sem.
A PB-palackok biztonságának másik sarkalatos pontja a szelep. Steier József szerint több mint kétmillió, korábban gyártott nyitószerkezet nem felel meg a mostani szabványnak, vagyis nem alkalmas tízezer nyitásra. Mások úgy vélik, azért, mert sok szelep nem felel meg a jelenlegi előírásoknak, nem jelenti azt, hogy rosszak is, hiszen rendszeresen ellenőrzik azokat. Egy szabványos szelep körülbelül ötszáz forintba kerül, sokan azonban ezen is megpróbálnak spórolni. Gyakori probléma, hogy az emberek túlcsavarják a nyitókart, elszakad a menet, így a palackot nem lehet többé elzárni. Ez különösen akkor veszélyes, ha a berendezés lekerül a pincébe, ahol a nehéz propán-bután gáz telíti a helyiség légterét, és utána már csak egy kis szikra kell a bajhoz.
Princz László, a Magyar–Bolgár Ipari és Palackjavító Kft. ügyvezetője is úgy látja, hogy az ellenőrzési idő kitolásával hatványozódik a fogyasztókra leselkedő veszély. – Tisztában vagyunk vele, hogy az unióban legalább tízévente egyszer kötelezően meg kell vizsgáltatni a palackokat, ugyanakkor a hazai palackállomány jelenlegi állapota miatt két-három évet kellett volna hagyni az átállásra. A palackjavító cég ügyvezetője, aki korábban többször is jelezte a gazdasági miniszternek aggályait, lefutottnak tartja a rendelet körüli vitát, és szerinte a tárca addig nem fogja azt módosítani, amíg az ellenőrzések ritkulása miatt sorozatos tragédiák nem történnek.
A propán-bután gázpalackok töltésére és a töltőüzemek műszaki-biztonsági előírásainak betartására a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) felügyel. Esztó Péter, az MBH elnöke lapunknak elmondta: már az 1997-es bányatörvény kötelezte a gazdasági minisztert, hogy rendeletben szabályozza a cseppfolyós propán-bután gázok forgalmazásával kapcsolatos fontos kérdéseket. Rámutatott: rendelet híján az eltelt hat esztendőben sokan profitáltak a szabályozatlan viszonyokból. Esztó Péter úgy vélte, le kellene selejtezni a forgalomban lévő több millió vékony falú PB-palackot, valamint kötelezni kellene a forgalmazókat, hogy töltés előtt alaposan ellenőrizzék azokat, ugyanis most ezt nem teszik meg.
Szirmai Zoltán, a Prímagáz Rt. vezérigazgató-helyettese úgy látja, a balesetek többsége olyan palackokkal történik, amelyeket illegálisan töltöttek, más esetekben pedig a fogyasztó gondatlansága idézi elő a bajt. Kiemelte: nem igaz, hogy a mintegy ötmilliós hazai palackállomány rossz állapotú vagy elavult lenne, de amíg egyetlen olyan baleset is történik az országban, amelyet a tartály hibája idéz elő, addig van tennivaló. Az év eleji hatszázalékos áremelésről kifejtette: azt a kőolaj világpiaci árának alakulása és az áfakulcs növekedése eredményezte, miközben a rendelet hatására költségeik egyelőre nem csökkentek. Hozzátette: a közeljövőben várhatóan csökkenhet a PB-palackok ára. Szirmai Zoltán alaptalannak nevezte azokat a sajtóban napvilágot látott híreket, miszerint a Prímagáz bezárná algyői üzemét, ugyanakkor elmondta, hogy április 30-ával megszüntetik egyik tárolóüzemüket Szajolon.
Békési László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ipari főosztályának vezető főtanácsosa lapunknak kifejtette: a tárca álláspontja szerint a vizsgálatok időtartamának kitolásával nem nő a fogyasztókra leselkedő potenciális veszély, ráadásul Európában is tízévente kell ellenőriztetni a berendezéseket. Közölte: kevés az olyan baleset, amelyet a palack hibája okoz. Hazánkban utoljára 2000-ben gyártottak három milliméternél vékonyabb falú tartályokat, 2005. július elsejétől pedig már az unióban sem lehet ilyeneket forgalomba hozni. Békési László tájékoztatása szerint a szállításra vonatkozó 2003-as és a forgalmazást szabályozó idén január elsején hatályba lépett rendelet sem ütközik európai uniós jogszabályokba.
A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) szakértője szerint a vizsgálat eredményét döntően befolyásolja, hogy a palacknak még öt vagy tíz évet kell biztonsággal kibírnia. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy ha egy tartályt ötéves periódusra használhatónak minősítenek, tízéves időtartamra is ugyanezt teszik. Úgy vélte, a rendelet bevezetése előtt rendkívüli ellenőrzést kellett volna beiktatni, amely az éltes palackok tömeges leselejtezését eredményezte volna. A rendelet azonban megmentette a multikat ettől a tetemes kiadástól – tette hozzá az állását féltő, és ezért neve elhallgatását kérő szakértő.
Az MMBH-tól kapott adatokból az derül ki, hogy 1998-tól 2002-ig folyamatosan csökkent a PB-palackokkal kapcsolatba hozható balesetek száma, ugyanakkor tavaly az előző évhez képest megduplázódott az esetszám. Hat évvel ezelőtt még kétszáz baleset történt országszerte, 1999-ben már „csupán” 137, 2000-ben 127, 2001-ben 58, 2002-ben pedig 48. Tavaly viszont 94 esetben robbant föl PB-palack, hatan életüket vesztették, ötvenheten pedig megsebesültek. Tudni kell, hogy ezek a számok csak a rendőrségen, tűzoltóságon vagy az MMBH-nál bejelentett eseteket tartalmazzák, és a valóságban még több baleset történhet. A tragédiák nagy részét a fogyasztók mulasztása, felelőtlensége idézi elő.
Gázpalackbalesetek az utóbbi fél évben. (Nem soroltunk ide olyan robbanásokat, amelyek lakástűz miatt történtek.)
2003. szeptember 23. Ketten súlyosan, ketten pedig könnyebben megsebesültek Egerben, amikor egy felrobbanó gázpalack romba döntött egy házat.
2003. november 16. Egy férfi életét vesztette
egy detonációban Csökölyön.
2003. december 2. Súlyosan megsérült egy komlói kisfiú, mert gondatlanul szerelték be a lakásba a PB-palackot. A fiú testének negyven százaléka megégett.
2004. január 5. Biharnagybajomban egy ember meghalt, kilenc pedig megsebesült egy robbanásban.
2004. január 15. Ketten súlyosan, egy ember pedig könnyebben megsérült egy törökbálinti balesetben.
2004. március 2. Egy embert megsebesített
egy szétrepedő gázpalack Vecsésen.
A selejt ára. Az ötévenkénti vizsgálatok során a berendezéseknek 3–5 százalékát selejtezik ki biztonságtechnikai okokból. Most azonban rengeteg olyan hibás palack kerülhet vissza a fogyasztókhoz, amelyeket január óta kellett volna – belülről, illetve nyomáspróbázva – ellenőrizni, de a rendelet megváltozása újabb öt év haladékot ad erre a forgalmazónak. Szakértők szerint a forgalmazók évente több száz millió forintot takaríthatnak meg az új előírással, ráadásul dolgozóik egy részétől – mivel munkájuk feleslegessé válik – meg is szabadulhatnak. A költségmegtakarítás ellenére az árak azóta sem csökkentek, sőt egyes cégek az áfakulcs háromszázalékos növekedésére meg a világpiaci árakra hivatkozva még emelték is a tarifáikat. Egy új PB-palack körülbelül tizenkétezer forintba kerül. A meghibásodott termékek leselejtezésének mintegy háromezer forintos költsége a forgalmazókat terheli, akik ebből adódóan nem érdekeltek azok mihamarabbi cseréjében. (Ráadásul a palackok veszélyes hulladéknak minősülnek.) Magyarországon becslések szerint még körülbelül egymillió olyan vékony falú tartály van forgalomban, amelyeket uniós csatlakozásunk után az ADR (vagyis a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó előírás) miatt nem szabad majd fuvarozni. A legtöbb a 2,8 milliméter falvastagságú, úgynevezett kétcsíkos palackból található, de akad a még vékonyabb, két és fél milliméteres burkolatú háromcsíkosból is. Ezek tűzállósága sokkal rosszabb, mint az unióban szabványos három milliméteresé. Gyakran történik tragédia lakástüzekben, ugyanis magas hőmérsékleten a gáz térfogata megnő, és hatalmas robbanás kíséretében szétfeszíti a tartályt. Hogy ez ne következzen be, a tűzoltók – sokszor saját testi épségük kockáztatásával – próbálják kimenekíteni azokat a lakóépületből. Bár komoly védőruhában teszik ezt, tavaly decemberben két tűzoltó mégis megsérült egy ilyen akcióban.
