Michelangelótól Maóig

n Margittai Gábor

Reneszánsz, kommunizmus, Balkán – az európai história megannyi kulcsproblémája, amelyről könyvtárnyi szakirodalom született a megoldás leghalványabb reménye nélkül. Az Európa Könyvkiadó most megkísérli a lehetetlent: kétszáz oldalas zsebkönyvekbe sűrítve ad ki neves nyugati szakértőktől összefoglaló történelmi alaptanulmányokat. Ám korántsem az olyannyira elharapódzott „tíz perc alatt a kvantummechanikáról” stílusban és tempóban, hanem magas intellektuális színvonalon és a terjedelemhez képest elmélyülten, szabatosan, elgondolkodtatóan – a lehető legaktuálisabb és legakutabb szellemi kérdéseinkre rezonálva.
Az Áttekintések sorozat első három kötete közül a legizgalmasabb, egyben leginkább vitára ingerlő A Balkán című, Mark Mazower munkája, amely az évszázados nyugat-európai előítéletekkel leszámolók heves vágyától sarkallva maga is tovább gyarapítja ezeket a sztereotípiákat. Persze a kívülállónak gyötrelmesen nehéz megértenie azt a tájat és abszurd szomorújátékot, amelyben rendszerint „a törökök menekülnek a keresztények elől, a bolgárok a görögök és a törökök elől, a görögök meg a törökök a bolgárok elől, az albánok a szerbek elől”, mostanság pedig, folytathatnánk a sort, éppenséggel a szerbek az albánok elől (vagy a magyarok a szerbek elől). Mazower könyve minden felületessége, kifejlett előítélet-rendszere, pontatlansága, egzotikus csemcsegése és politikatörténeti csúsztatásai ellenére hátborzongató és letehetetlen mű. A Balkán történelmét követhetjük nyomon az oszmán megszállástól egészen az 1990-es évekig; leírást kapunk a kaotikus határvidékek lakóiról, hétköznapi életgyakorlatukról, a viszályhagyományokról és a törékeny együttélésről, amelyben könnyedén megtörténhetett például 1872 Drinápolyában, hogy miután „egy muzulmán hodzsa meg egy keresztény pap együttesen sem tudta kiűzni a vámpírokat (…) török varázslót hívtak, aki annak rendje és módja szerint elvégezte a feladatot”.
Míg Mazower azt nyomozza, mint válhatott az európai nacionalizmus a balkáni függetlenségi mozgalmak táptalajává, egyszersmind az etnikai tisztogatások hosszú hagyományának legfőbb forrásává, Paul Johnson pedig a tőle megszokott szellemi frissességgel vezet be a reneszánsz kultúrájába, addig Richard Pipes neves Oroszország-kutató a kommunizmus eszméjének és megvalósulásának ellentmondásait vizsgálja könyvében. Bemutatja a marxizmusban rejlő minden bizarr és gyilkos lehetőséget, végigevezve a Szovjetunió történetén, egyszersmind kitekintve a harmadik világbeli kommunista diktatúrákra. Amolyan kis fekete könyvvé áll össze Pipes műve, igazolva, hogy megvalósulásaiban a marxizmus tökéletes önellentmondásba keveredett: „bármely tan, ha történelmi befolyásra tesz szert, korlátlanul rugalmassá válik”.
(Paul Johnson: A reneszánsz; Mark Mazower: A Balkán; Richard Pipes: A kommunizmus. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004. A kötetek ára: 2400 forint)