Politikai nyilatkozatháborút indított el az ellenzék és a kormány között az iraki foglyok megkínzása. Az amerikai katonák visszaélései változtattak a véleményükön, vagy egyébként is kilátástalannak tartják a helyzetet Irakban?
– Minden szempontból ellenkezik a saját értékeinkkel, ami Irakban történt. Az arab országban folyó kegyetlen, megalázó bánásmódot bemutató felvételeket látva a magyar Országgyűlésnek el kell ítélnie a fogolykínzásokat, és fel kell szólítani az Egyesült Államokat, hogy állapítsa meg a felelősöket. A szörnyű esetek után vált egyértelművé, hogy nagyon nehéz amerikai irányítással megteremteni a demokratikus viszonyokat Irakban, hiszen ha demokráciáról beszélünk, az emberi jogok kérdése alapvető érték, és ezt nem tartották tiszteletben az amerikai katonák. Ebben a helyzetben más megoldást kell keresni, például be kell vonni az ENSZ-et a katonai irányításba. Az amerikai forgatókönyv szerint június 30-án adnák át a hatalmat az iraki ideiglenes kormánynak. Amennyiben eddig az időpontig nem sikerül átadni a katonai irányítást az ENSZ-nek, akkor a kormánynak kezdeményezni kell a magyar katonák kivonását Irakból. Erről szól az önálló képviselői indítványként benyújtott nyilatkozattervezetem, de ezt elutasította a kormány.
– Miért csak a fogolykínzások napvilágra kerülése óta képvisel más álláspontot a Fidesz az iraki szerepvállalásunkkal kapcsolatban? Az ideiglenes kormány hatalomátvételétől kezdve nem egyértelmű, hogy az ENSZ-en kívül nincs keresnivalója senkinek a térségben?
– A javaslatunk azért szabja meg ezt a határidőt, mert ha így folynak tovább a dolgok Irakban, belátható időn belül nem lehet látni a végét a stabilizációs folyamatnak. Az is szerepet játszott a döntésünkben, hogy a háború indokaként felhozott eddigi érvek mind megdőltek. Az első célkitűzés az iraki háború kapcsán a terrorizmus elleni küzdelem volt, a második a tömegpusztító fegyverek megtalálása és a veszély megszüntetése, a harmadik pedig az, hogy az iraki népnek visszaadják a szabadságot, és megbuktassák Szaddám Huszein uralmát. Az első két indokról hamar kiderült, hogy nem megalapozott, a harmadik viszont sokáig valós érvnek tűnt. A fogolykínzások után azonban bebizonyosodott, hogy ez is lehetetlen az eredeti feltételek között. Szerintünk csak az ENSZ-irányítás lehet a megoldás, mert ezt az Arab Liga is elfogadja, és ebben az esetben Oroszország, Németország is részt venne a békefenntartó tevékenységben. Az is előfordulhat, hogy az amerikai katonaság létszámát megkétszerezik, és a határokat lezárják, de ez rengeteg pénzbe kerülne, hatalmas áldozatokkal járna, és nem lehetne tudni, hogy ezzel a módszerrel mikor tudnák kiépíteni az élet normális működéséhez szükséges rendszert. Az is egy lehetőség, hogy mindenki kivonul a térségből, és rábízzuk a különböző iraki csoportokra az irányítást, de ez újra diktatúra kialakulásához vezethet.
– Annak idején a Fidesz és az MDF is megszavazta, hogy a katonáink az év végéig maradjanak Irakban. A kisebbik ellenzéki párt azonban rövid időn belül visszavonta a döntését. Mi a különbség az MDF és a Fidesz jelenlegi álláspontja között?
– A támogató szavazatok ellenére alapvető különbségek vannak a Fidesz, az MDF és a kormánypártok felfogása között a kérdésben, hiszen a kormány részéről a döntés az iraki misszióról már akkor megszületett, amikor még nem volt semmiféle ENSZ-határozat. Az MDF tavaly novemberben vetette fel először a magyar katonák hazahívásának gondolatát, arra való hivatkozással, hogy nem békefenntartó tevékenységet látnak el. Az országgyűlési határozat azonban nem is erről szól, hiszen ebben nem szerepel a békefenntartás szó, hanem a „stabilizációs tevékenység” kifejezés. Az MDF folyamatosan arra hivatkozik, hogy olyan mértékben romlott a biztonsági helyzet Irakban, ami a magyar katonák mandátumával nem egyeztethető össze. A biztonsági helyzet valóban romlott Irakban, de szerintünk a kérdés igazán az, hogy el tudják-e látni a feladataikat a magyar katonák, és van-e értelme a tevékenységüknek, vagy nincs. Mi eddig olyan információkat kaptunk, hogy szükség van a munkájukra, amit tisztességgel el is tudnak látni a térségben. A fogolykínzásokkal azonban a magyarokat is magában foglaló, Irakban tevékenykedő katonai szövetség célkitűzéseinek erkölcsi alapja omlott össze.
– Medgyessy Péter június 22-én Washingtonba utazik. Sikerült elérnie az ellenzéknek, hogy egyeztetett álláspontot képviseljen a kormányfő az Egyesült Államokban folyatott tárgyalásain az iraki magyar szerepvállalásról?
– Erre a kérdésre a parlamentben azt a választ kaptuk: a kormányfő azt képviseli, hogy az év végéig maradnak a katonák, viszont egyelőre nem hosszabbítják meg a mandátumukat. Ugyanakkor a kormány nem hajlik arra, hogy még a nyáron hazahívják a kontingenst. Azt szeretnénk, ha washingtoni látogatása során Medgyessy Péter nem tenne elhamarkodott nyilatkozatokat, és bízunk benne, hogy egyfajta nemzeti egyetértést tükröztet a tárgyalásai során. Mivel azonban az elmúlt időszak nem erről szólt, csak reménykedni tudunk abban, hogy a miniszterelnök képes lesz felelős politikusként és közjogi méltóságként azt az egyeztetett álláspontot képviselni, hogy az ENSZ vegye át az irányítást Irakban, és ehhez szövetségeseket is talál. A kormányfőnek azt is figyelembe kell vennie, hogy a magyar társadalom közel nyolcvan százaléka már a magyar katonák hazahívása mellett teszi le a voksát.
– A sorkatonaság eltörlése miatt a honvédelemmel foglalkozó törvények háromnegyedét módosítani kívánja a kormány. A honvédelmi törvény megváltoztatása kétharmados többséget kíván, mégsem sikerült elérni, hogy beépítsék az ellenzék javaslatait az előterjesztésbe.
– A kormány már napokkal előbb benyújtotta a honvédelmi úgynevezett salátatörvénnyel kapcsolatos javaslatait, mielőtt leült velünk tárgyalni a módosításokról. Közölték, hogy akkor sem vonják vissza az előterjesztést, ha új javaslatok merülnek fel. Ráadásul az elmúlt két évben törvényi alapok nélkül történt meg mindenféle átalakítás. Az ország védelmi képességeit leépítették, felszámolták a tüzérséget, a harckocsizó egységeket, bezártak laktanyákat, és nagyarányú létszámcsökkentést hajtottak végre. Két módosító indítványunkat sikerült elfogadtatni a honvédelmi bizottság kormánypárti képviselőivel. Az egyik, hogy a diplomás katonáknál százezer forint nevesítése helyett a minimálbér kétszeresét nevezzük meg a legalacsonyabb illetményként. Egy másik javaslatunkkal a lakhatási támogatások jogosultságának feltételes módba helyezését akadályoztuk meg. Számtalan indítványunkat azonban nem fogadták el, például azt, hogy ne lehessen vezényléssel katonákat küldeni külföldi missziókba. Kapkodó, átgondolatlan, kiszámíthatatlan döntéssorozattal állunk szemben. Azt látjuk, hogy kétes beszerzésekre: a Gripenek hetvenmilliárdos továbbfejlesztésére, 220 millió forint értékű selejtes ejtőernyőkre, a laktanyákban sohasem látott projektorokra és házimozikra költenek, miközben a járandóságokat megcsonkítják, az eddigi pótlékokat drasztikusan csökkentik, az elmaradt szabadságok kiadását korlátozzák, az ügyeleti szolgálat időtartamát jelentősen növelik, ráadásul olyan alanyi jogokat szüntetnek meg, mint a terhes nők 24 órás szolgálatba vezénylésének tilalma. Ezzel a hadsereg megtartóképességét lehetetlenítik el, miközben sokkal jobb körülményeket kellene teremteni a katonák számára, hogy versenyképes legyen a honvédség a más jellegű munkahelyekkel szemben. Kulcskérdés lenne az is, hogy hazafias szellemiségben neveljék a katonákat, de ilyen „lecsupaszított”, amerikai zubbonyba öltöztetett, expedíciós hadseregben ezzel senki nem foglalkozik.
Kovács levelezik az ENSZ-szel. Kovács László külügyminiszter levelet intézett az ENSZ főtitkárához és a Biztonsági Tanácshoz, amelyben ismerteti Magyarország Irakkal kapcsolatos megfontolásait, valamint javaslatot tesz a BT-határozat tartalmára. Kovács erről interjúnk elkészülte után, rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón számolt be. A magyar kormány javaslatában az szerepel, hogy az ENSZ felügyelje az iraki hatalomátadást, erősítse meg az ideiglenes kormány legitimitását, és adjon keretet és mandátumot a nemzetközi erők iraki tartózkodásához. Simicskó István lapunknak erre úgy reagált: örvendetes, hogy a Fidesznek sikerült elérni, hogy a kormány lépéseket tegyen az ENSZ szerepvállalása érdekében, de a katonáinkat haza kell hozni, ha június 30-ig nem „változik a zászló” Irakban.
