A nyugdíjak megadóztatása káros, nem indokolt és nem feltétlenül hozna túl sokat a költségvetésnek, de az idősek megéreznék

A Tisza Párt újabb tervei láttak napvilágot, ezúttal a nyugdíjakat érintőleg. A párt egyik tanácsadójának legfrissebb elszólásából az derült ki, hogy a Tisza hatalomra jutása esetén nagy valószínűséggel durván megadóztatnák a nyugdíjakat. A már most rossz hírű Tisza-csomag újabb eleme ráadásul a szakértők szerint sem hozna túl sokat a konyhára. Lenne, aki évente több mint egymilliós összeggel kerülne mínuszba a nyugdíjak megadóztatása miatt.

Sokat vesztenének a nyugdíjasok, ha a Tisza Párt megadóztatná a juttatást Fotó: MTI/ Bruzák Noémi Forrás:

A Tisza Párthoz közel álló Simonovits András közgazdász több alkalommal is beszélt a nyugdíjrendszer átalakításáról. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában a választás megnyerését követően a Nők40 program megszüntetése és a nyugdíjkorhatár emelése mellett foglalt állást. Legutóbb pedig arról beszélt: a jelenlegi nyugdíjrendszer túl bőkezű az induló nyugdíjaknál, ezért csökkenteni kellene őket, a mostanihoz képest jobban megadóztatva. A Tisza körüli más szakértők szintén a nyugdíjak visszafogását támogatják.

Már az éppen hogy átlagos összegen felüli nyugdíjak megadóztatása is sokat vonna el a szépkorúaktól (Fotó: Shutterstock)

Kiket érinthetne a nyugdíjak megadóztatása?

Simonovits András a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte a legnagyobb nyugdíjakat 10-20 százalékos adóval kellene sújtani.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója lapunknak azt mondja, konkrét sávokról nem tud. A nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos összege idén 222 ezer forintot, az átlagos öregségi nyugdíj pedig 242 ezer forintot tesz ki havonta a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg az átlagos összegek feletti, nagyjából 260 ezer forint havi összeg feletti saját jogon járó nyugdíjat, ellátást 700 ezren kapnak 2025-ben Magyarországon. 

A legmagasabb, havi 500 ezer forint feletti összegű nyugdíjra összesen 77 ezren jogosultak ma Magyarországon.

Szerinte akár az átlagnyugdíj felettieket is érintheti a tervezet, de valószínűbb a magasabb határ felettiek megadóztatása. 

Mit jelentene összegszerűen az adó?

Pásztor Szabolcs számításai szerint 

• átlagnyugdíj esetén a 10-20 százalékos adó, a 240 ezer forintos nyugdíjat alapul véve havi szinten 24 ezer–48 ezer forintot, évente, a 13. havi nyugdíj nélkül 288–576 ezer forintot jelenthetne mínuszban.
• Átlag felett számolva, mondjuk egy 260 ezer forintos nyugdíj esetében havi 26 ezer–52 ezer, éves szinten 312–624 ezer forint kieséssel számolhatna a nyugdíjas, 
• ha valaki pedig 500 ezer forint havi nyugdíjat kap, akkor havi 50 ezer–100 ezer, éves bontásban 600 ezer és 1,2 millió forint közti adót vonnának le tőle.

A képet pedig tovább árnyalná ha a 13 és a tervezett 14. havi nyugdíjat is beleszámolnánk.

Nem árt tudni, hogy milyen bevételt hozhatna mindez a költségvetésnek. Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese úgy véli, attól függ, milyen sáv felett vezetik be az adót, és mekkora mértékben, 10-20 százalék között ugyanis igen nagy a különbség.

Amennyiben már 240 ezer forint felett bevezetnék, azaz átlagnyugdíj felett, 10 százalékos adó esetén, 2025-ös adatokkal számolva, éves szinten 355 milliárd forint bevétel lenne, 20 százalékos adó esetén pedig 710 milliárd forint. 

Összehasonlításként, a 13. havi nyugdíj 2025-ben megközelítőleg 536 milliárd forint költségvetési kiadást jelent a magyar állam számára, míg 2026-ban közel 600 milliárd forintot szán a költségvetés a tizenharmadik havi juttatásokra, beleértve mind a nyugdíjban, mind a másmilyen nyugdíjszerű ellátásokban részesülők juttatásait is

– emelte ki Erdélyi Dóra.

Amennyiben magasabb nyugdíj-kategóriákra vetik ki az adót, az 500 ezer forintot meghaladó havi ellátás esetében 10 százalékos adó mindössze 55,4 milliárd forint éves bevétel hozna, míg a 20 százalékos is csupán 111 milliárd forintnyit.

Mi értelme ennek a javaslatnak?

Van-e értelme mindezek tükrében ennek az elképzelésnek gazdasági szempontból – merül fel a kérdés. A nyugdíjak megadóztatása jelentős negatív hatással lenne a nyugdíjasok, nyugellátásban részesülők vásárlóerejére. 

Csökkenne a nyugdíjasok megtakarítása, kevesebb pénz mehetne élelmiszerre, gyógyszerre és lakhatási költségekre. Csökkenne a fogyasztás, a gazdasági kereslet. A visszafogottabb fogyasztás pedig a GDP-t és az áruforgalmat is mérsékelné 

– véli az Oeconomus igazgatóhelyettese. Alapvetően a magasabb nyugdíjakat sújtanák ezzel az adóval, ami azt jelentené, hogy a korábbi magasabb kereseteket büntetnék. Az üzenet ebben az esetben az lenne, hogy a munkában töltött évek alatt azért nem érdemes többletmunkát vállalni, mert utána a nyugdíjak ismételten adóznak. A szakember példaként Romániát említette, ahol ehhez a módszerhez, a nyugdíjak befagyasztásához és az adóztatáshoz fordultak, igaz, ott alapvetően a komoly költségvetési hiány indukálja ezt. „Éppen ezért is nehezen érthető a magyar ellenzéki javaslat” – mutatott rá.

Simonovics András a nők korkedvezményes nyugdíjával, a Nők 40 programmal kapcsolatban is véleményt alkotott.