Az alacsony vállalási díjak miatt nem tudják alkalmazottként foglalkoztatni biztonsági őreiket a vagyonvédelmi vállalkozások. Az egyik szakmai szövetség szerint felháborító, hogy az állam a közbeszerzéseiben alkalmazott kritériumokkal – alacsony vállalási díj – maga generálja az illegális foglalkoztatást. Probléma, hogy a megbízást elnyert cégek gyakran alvállalkozókat alkalmaznak, akik újabb cégeknek adják ki a munkát. A sor végén található céget általában nehéz számon kérni, így ez a rendszer nem más, mint a felelősség fantomcégre tolása. A kamara azt szeretné, ha a jövőben csak egylépcsős alvállalkozói rendszerben lehetne dolgozni.
Egyik legnagyobb problémája a vagyonvédelmi cégek, hogy az alacsony vállalási áraik miatt nem tudják alkalmazottként foglalkoztatni biztonsági őreiket. Holott ez mindenkinek jó lenne – mondta Sasvári Árpád. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara budapesti szervezetének elnöke aláhúzta: gyakran olyan árért vállalják el a cégek a munkát, hogy abból már a minimálbér kifizetését sem lehet kigazdálkodni.
Kamarai árajánlat
A kamara elkészített egy ajánlást, amely a minimálbérhez közeli számításon alapult, s rászámolták egy közepes méretű cég működési költségeit. Ez esetben a munkadíj 804 forint + áfát tett ki. Ezzel szemben az átlagos vállalási díjak 500-600 forint körül vannak. A legfelháborítóbb, hogy miközben az állam szóban küzd a feketegazdaság ellen, a közbeszerzéseiben alkalmazott kritériumokkal – minél alacsonyabb vállalási díj – maga generálja az illegális foglalkoztatást. Megdöbbentő és komolytalan, hogy némely állami hivatal vagyonvédelmét 500 forintos óradíjjal megnyerheti az egyik biztonsági cég, méghozzá úgy, hogy garanciát vállal rá, 15 évig nem emeli árait.
Sasvári kiemelte: a vagyonvédelmi cégeknek kötelező biztosítással is rendelkezniük kell. Ez nyújt biztosítékot arra, ha a biztonsági őr munkája során kárt okoz valakinek. A másik a szolgáltatási felelősségbiztosítás, amely a munkavégzés hiányosságából eredő károkra – például elalszik az őr, s kirámolják a telephelyet – nyújt fedezetet. Ezt a megbízók kevésbé szokták ismerni, s ha bekövetkezik a baj, akkor futhatnak a pénzük után. A kamara szerette volna kötelezővé tenni a 804 + áfás vállalási díjat – amely sok mindenre fedezetet biztosított volna –, ám az elképzelést a versenyhivatal keresztülhúzta.
Sasvári Árpád ismertette: a piacon koncentráció figyelhető meg, a nagyobb vállalkozások elkezdték felvásárolni a kisebbeket. A cégek ma már specializálódnak, például pénz- és értékpapír-szállításra, bevásárlóközpontok őrzésére-védelmére. Az is megfigyelhető, hogy a megbízott cég alvállalkozókat alkalmaz. Komoly probléma lehet, ha utóbbi is megbíz egy céget, majd az is egyet, és a lánc csak sokára ér véget. A sor végén általában egy kis betéti társaság áll, amely külföldi állampolgárokat alkalmaz. Így a munkaügyi és egyéb problémák esetén a vállalkozást nehéz felelősségre vonni. Sasvári szerint ebből is látni, hogy az alvállalkozói rendszer nem más célt szolgál, mint a felelősség fantomcégre tolását, amely nem kérhető számon. Volt olyan megbízás, amikor egy szupermarket őrzését ellátó 30 biztonsági őrt 21 vállalkozás foglalkoztatta. Ezért a szakmai kamara azt az álláspontot képviseli, hogy a minden bizonnyal még az idén megszületendő törvénymódosításban már szerepeljen: egylépcsős alvállalkozói rendszerben lehet csak dolgozni.
Kiváló a testőrképzés
Magyarországon több olyan testőriskola van, amely kiváló végzettségű szakembereket képez – tette hozzá a szakember. Ezek az emberek idegen nyelveket beszélnek, s a világ legjobb állami biztonsági szolgálataihoz hasonló kiképzést kapnak. Ezért órabérük meghaladja a tízezres nagyságrendet. Híres emberek személyi biztosítása esetén már egy-két napos munka esetén is milliókra rúghat a számla végösszege. Ebben az összegben már a páncélautó biztosítása vagy egy helyiség „poloskátlanítása”, azaz lehallgató- készülékektől való megszabadítása is benne van. A magánnyomozók szolgálataira egyre nagyobb az igény. Gyakran egy állás megpályáztatásakor veszik igénybe a magánnyomozó tevékenységét, aki a jelölt múltjáról, életviteléről, kapcsolatairól gyűjt adatokat. Arra is gyakran van példa, hogy a megcsalt hitves nyomoztat élettársa iránt. Az elnök szerint a megbízások megszerzésében nagy szerepe van a kapcsolati tőkének. Ugyanakkor – főleg a multik – ma már azt is górcső alá veszik, hogy a megbízandó vállalkozás milyen referenciákkal rendelkezik, s mekkora hangsúlyt fektet a képzésre. A kamara célkitűzése, hogy az oktatást új alapokra helyezze, hiszen a vagyonőr-igazolvány birtokosa bármely területen lát munkához, ugyanazt a képzést kapja előtte. A jövőben az alapképzést követően speciális ismereteket is kapnának a vagyonőrnek készülők.
Ezrek kerülhetnek az utcára
Képzés nélkül nem lehet munkára küldeni az embereket, hiszen gyakran naponta kell konfrontálódniuk, s ismerniük kell jogaikat és kötelezettségeiket is. Sasvári szerint a biztonsági őrökről mind fizikálisan, mind mentálisan rossz kép alakult ki, a szakma felhígult. A munkaügyi központok gyakran az utolsó „mankóként” javasolják a munka nélkül lévő személyeknek, jelentkezzenek biztonsági őrnek – mutatott rá a szakember, majd hozzátette: megfelelő képzéssel a piac letisztulhat.
Szilárd véleménye, hogy a biztonsági őrök több mint fele komoly feladat ellátására is alkalmas.
Sasvári hangsúlyozta: üdvözölendő, hogy a kormányzat célul tűzte ki, 400 ezer új munkahelyet teremt. Ugyanakkor azzal, hogy a kényszervállalkozásokat fel akarja számolni, vállalkozók ezreit fogja megnyomorítani. Ezek a vállalkozók később nem mint legális munkavállalók fognak megjelenni, hanem a feketegazdaságba kerülnek, vagy a munkanélküliek táborát duzzasztják, s adófizetés helyett segélyért állnak majd sorba. A törvénymódosítási javaslatban szerepelni fog, hogy bizonyos megkötésekkel – szabadság, pihenőidő biztosítása – továbbra is lehessen foglalkoztatni egyéni vállalkozókat.
A kamara a rendőrséggel szorosabb együttműködést szeretne, s a nyilvántartások egybevetésére lenne szükség. Sok vagyonőr kibújik törvényi kötelezettsége alól, s nem lép be a kamarába. A vállalkozó előregisztrációra bemegy a rendőrségre, amely kiadja az engedélyt, ám később az illető nem megy viszsza dokumentumát véglegesíteni. Az elnök szeretné, ha a munkaügyi felügyelőség partnernek tekintené őket, hiszen azonosak a céljaik. Mivel a szakmai kamarának pontos információi vannak a szélhámos vállalkozásokról, ezért azt szívesen megosztanák a felügyelőséggel. Ugyanakkor elvárnák, az ne jogértelmezési problémákkal – kényszervállalkozás stb. – foglalkozzon. Volt rá példa, hogy közösen ellenőriztek, s a „feketeőrök” megpróbáltak szétszaladni.
Svarcban a dolgozók? Napjainkig közel százezer vagyonőr-igazolványt adtak ki, s tulajdonosaik közel 90 százaléka gyakorolja a szakmát. Ugyanakkor a biztonsági őrök egy része mindenféle engedély nélkül, „feketén” látja el feladatát; számuk több ezer fő lehet. A legális vállalkozások száma közel ötezer. A piac döntő részét megközelítőleg száz vállalkozás tartja kézben.
