Magyarország várhatóan egyre inkább az emberkereskedők célországává válik az uniós csatlakozással – mondta tegnap Kristiina Kangaspunta, az ENSZ emberkereskedelemmel foglalkozó programjának munkatársa. Közölte: a szervezet drog- és bűnmegelőzési hivatala két, emberkereskedelem elleni társadalmi hirdetést készített, ezeket negyven országban sugározzák. A filmeken egy helyi civil szervezet – nálunk a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesület – segélyhívó száma is szerepel. A Nemzetközi Migrációs Szervezet már a sokadik tanfolyamát, plakát- és szórólapkampányát szervezi ugyanerről, és információs centrumot is működtet hazánkban. A kormány szóban támogatja az ügyet, de pénzzel mindeddig még nem járult hozzá. Magyarország már 2000-ben, Palermóban aláírta a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény emberkereskedelemmel és az embercsempészettel foglalkozó jegyzőkönyveit, de még mindig nem ratifikálta.
A magyar nőket főleg Nyugat-Európába viszik, de vannak olyanok is, akik az Egyesült Államokban vagy Japánban bukkannak fel; általában szexuálisan zsákmányolják ki őket. Hozzánk a volt szovjet államokból, Romániából és újabban Kínából érkeznek a szexpiacra vagy fizetség nélküli munkára kényszerített nők.
Hegedűs András, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési helyettes államtitkára elmondta: az áldozatok legtöbbször nem mernek a hatósághoz fordulni, ezért is van nagy szükség a civil szervezetek munkájára. A rendőrségen rövidesen felállítanak egy tíztagú, emberkereskedelemmel foglalkozó részleget is. Magyarországon főleg a 16 és 23 év közötti, szegény, alacsony iskolázottságú, kisebb településeken élő lányok és nők kerülhetnek veszélybe: a bűnszervezetek gyakran ügynökségeket, közvetítőirodákat működtetnek, és külföldi munkát vagy tanulási lehetőségeket kínálnak nekik. Ha elfogadják, akkor veréssel, fenyegetéssel kényszerítik prostitúcióra vagy más munkára őket, miközben elhitetik velük, hogy családjukat is veszélybe sodorják, ha feljelentést tesznek.
Előkelő helyen. Egy most készülő ENSZ-jelentés szerint hazánk máris igen előkelő helyet foglal el a nemzetközi emberkereskedelemben. A vizsgálat négy – alacsony, közepes, magas és nagyon magas – fokozatba rangsorolta a világ országait: származási és célországként hazánk magas, míg tranzitországként nagyon magas besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy az első tízben szerepel.
