Pászti Ágnes színes politikai keringőjéről híres – írta a Szegedi Tabló című lap a 2002-es önkormányzati választási kampány idején. Mint látni fogjuk, ennél szellemesebben nehéz lenne összefoglalni a politikus utóbbi másfél évtizedes közéleti munkásságát. Pászti a rendszerváltást követően a Független Kisgazdapártban próbált szerencsét, s ’91-ben már Torgyán József személyi titkáraként tevékenykedett. Erre az időszakra így emlékezik Molnár Róbert Az elnök bizalmasa voltam című könyvében: „Minőségi váltás történt a központ és a párt életében. Torgyán és férfitársaim örömére sok szép hölgy került a látómezőnkbe. Így jutott közénk dr. Pászti Ágnes, a csinos ügyvédnő.” Pászti gyors előrejutását azonban nem mindenki figyelte kitörő örömmel, s nem csak amiatt, mert nem volt kisgazda múltja. Mint Torgyán és stábja ’92. márciusi amerikai látogatása kapcsán Molnár Róbert megjegyzi: „Úgy volt, hogy Pászti Ági lesz a kísérőnk, de Torgyánné nem járult hozzá, hogy a »szőke bombázó« a delegáció tagja legyen.” 1992 júniusában azután Pászti szerepet vállalt a Torgyán elnök ellen szervezett – a „sztárügyvéd” által nemes egyszerűséggel csak pancserpuccsnak nevezett – buktatási kísérletben. Pászti szerepéről Virágh Ferenc A kisgazdapárt rövid története című, 1996-ban kiadott munkájában állítja: Pászti Ágnes volt az, aki fejenként ezer forint órabérrel felfogadta egy biztonsági cég embereit a puccs lebonyolításában történő közreműködésre. A Torgyán elleni akció kudarca természetesen Pászti kisgazdapárton belüli karrierjének gyors végét hozta.
Pászti Ágnes a ’94-es országgyűlési választásokon indult el először: a részben általa jegyzett Konzervatív Párt színeiben mindössze 1,5 százalékot sikerült elérnie. Érdekesség, hogy egyik ellenfele a politikai térfél másik oldaláról az MSZP-s Botka László volt. Ekkor még sejteni sem lehetett, hogy eltérő irányú politikai pályájuk nyolc év múltán kettejük együttműködésébe torkollik.
Pászti ugyanis továbbra is a konzervatív jobboldalon igyekezett karriert befutni. Az 1998-as országgyűlési választásoknak a Giczy György és a jelenleg a Millenáris Kht.-t vezető Mizsei Zsuzsanna által kézbe kaparintott Kereszténydemokrata Néppárt színeiben vágott neki – továbbra sem túl nagy sikerrel. A nyolcadik helyet sikerült megszereznie a szavazatok kevesebb mint két százalékát begyűjtve. Esélyeit utóbb az sem növelte, hogy anyapártja mellett ugyanebben az évben az önkormányzati választásokon felsorakozott támogatói mögé a MIÉP is. Itt is csak a hetedik helyet tudta megszerezni.
Pászti Ágnest azonban nem olyan fából faragták, hogy feladja. 2001-re a Centrum párt megyei gesztora lett.
2002 tavaszán a Centrum országgyűlési képviselőjelöltjeként sem ért el komolyabb sikert, igaz, ekkor is Botka választókerületében elindulva ügyesen szalámizott le az első fordulóban a fideszes jelölttől több mint hatszázaléknyi szavazatot. S ekkor már bizton reménykedhetett abban, hogy – igaz, immáron korántsem a jobboldal támogatásával – bekerülhet a helyi hatalomba. Sokadik politikai pálfordulását a helyi sajtó beszámolója szerint így magyarázta: a jelenlegi jobboldalban pártja semmilyen formában nem lát politikai szövetségest, ezért örömmel elfogadta a baloldal felkérését az összefogás létrehozására.
Az MSZP megyei elnöki tisztét is betöltő Botka László polgármesterjelölt ugyanis biztos győzelmet kívánt aratni a 2002. őszi önkormányzati választásokon, s persze meg kívánta szerezni a közgyűlési többséget is. Ennek érdekében egy komoly baloldali blokk vágott neki a megmérettetésnek, amelyen tehát a Pászti vezette, „középen álló” Centrum Szegeden is megmutatta magát. Az MSZP–SZDSZ– MSZDP és Centrum által alkotott népfront győzelmet aratott, s Pásztiból önkormányzati képviselő lett, sőt, a koalíciós partnerekkel történt megállapodás értelmében akár alpolgármester is lehetett volna belőle. Ám valami közbejött. Történt ugyanis, hogy a 2002-es országgyűlési választások idején Pászti közreműködött 79 darab, más nevére kitöltött kopogtatócédula átvételében, s azokat eljuttatta a Centrum makói jelöltje javára. A jogász végzettségű, hosszú éveken át ügyvédként tevékenykedő Pászti kezdeményezte, hogy festékkel javítsák át a már kitöltött ajánlószelvényeket, s azokat felhasználva próbáljon makói jelöltjük elindulni a választáson. A választási bizottságnak azonban természetesen feltűnt a javítgatás. Így a botrány már a 2002-es önkormányzati választások előtt kipattant, ezért Pászti – remélt felmentő ítéletéig – nem kapott alpolgármesteri kinevezést Botkától, „csupán” kulturális tanácsnoki megbízatást a baloldali többségű közgyűléstől. Idén áprilisban azonban a Bács-Kiskun Megyei Bíróság jogerősen is bűnösnek mondta ki Pásztit közokirat-hamisítás kísérletében, s pénzbüntetésre ítélte.
Az ügy miatt Pásztit tanácsnoki és képviselői mandátumáról való lemondásra szólították fel a jobboldali pártok, ám ő erre nem volt hajlandó. Képviselői mandátumától Pászti az elmarasztaló ítélet ellenére sem fosztható meg, tanácsnoki megbízatásától viszont igen. Ennek érdekében ma az ellenzéki Fidesz és az MDF– MKDSZ-frakció kezdeményezésére rendkívüli közgyűlésen döntenek Pászti tanácsnok sorsáról. A politikus asszony ugyanakkor ellentámadásba lendült: a Centrum javasolta, hogy – válaszul az ellenzék kezdeményezésére – hívják vissza az önkormányzati bizottságok ellenzéki elnökeit és alelnökeit tisztségükből. A jogásznőnek persze nem ez az első képtelen ötlete: április elején például – pár nappal Orbán Viktornak a szakadó esőben is tízezer fő részvételével megtartott szegedi, Dóm téri nagygyűlése után – javasolta a szegedi közgyűlésnek: tiltsák meg, hogy „egyházi kegyhelyek közelében” politikai tüntetést lehessen tartani. Pénteken tehát rendkívüli közgyűlésen dönthet az MSZP–SZDSZ-es többségű közgyűlés arról, továbbra is kitart-e egy erkölcsileg hitelét vesztett, jogerősen elítélt politikus mellett, vagy levonja a következtetést, és meneszti Pásztit a kulturális tanácsnoki posztról.
origo.hu
Eladó a vármegye legkisebb háza – különleges ajánlat Vérteskethelyről
