Ahogyan az is: a homokóra folyamatos őrzése három-négy millió, környezetének tisztán tartása szintén három-négy millió, gépészeti működtetése és karbantartása három-öt millió, valamint az Időkerékhez kapcsolódó iroda és számítógépes hálózat felépítése további 12-14 millió forintot emészt majd föl évente. A hatalmas homokóra tehát évi 28-37 millió forintba kerül majd, amelyből a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 millió forint átvállalására ígéretet tett a turisztikai célelőirányzat rovására. A monumentális kerék a Miniszterelnöki Hivatal adatai szerint eddig nettó 350 millió forintba került, fölállítását a kormány 240 millió forintnyi közpénzzel támogatta, szintén a turisztikai célelőirányzat terhére.
A Felvonulási tér Műcsarnok mögé eső részén péntek éjfél óta üzemel a nyolc méter átmérőjű, két és fél méter széles, hatvantonnás Időkerék. A benne tárolt héttonnányi homok az adagolószerkezet jóvoltából pontosan egy esztendő alatt pereg le, úgyhogy az arra sétálók folyamatosan szembesülhetnek majd azzal, hogy mennyi idő telt el uniós csatlakozásunk óta, illetve menynyi van még hátra a következő évfordulóig.
*
Az Időkerék ötlete még 1982-ben vetődött fel, amikor Herner János terveit az akkori fővárosi tanács elé tárta, a beruházás azonban több mint egy évtizedig nem indulhatott meg. A tervezés végül 1995-ben kezdődött el, két évvel később pedig az Időkerék megvalósítására létrejött a Khronosz Alapítvány. Tavaly decemberben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Turizmus Rt. és a Khronosz Alapítvány együttműködési megállapodást kötött, hogy hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának megünnepléséhez elkészítik az Időkereket. A Magyar Turizmus Rt. a megállapodásban vállalta, hogy közbeszerzési eljárást ír ki a fővállalkozó kijelölésére, az alapítványnak pedig az volt a feladata, hogy beszerezze a szükséges engedélyeket, és a kivitelezés terveit a turizmus rt. rendelkezésére bocsássa. A nyílt közbeszerzési eljárást a süttői székhelyű Reneszánsz Rt. nyerte meg, amely a fővállalkozói szerződés tanúsága szerint több mint 232 millió forintot tehet zsebre az elvégzett munka után. Ugyanakkor ebben az összegben nincs benne a homokóra áteresztő szerkezetének, a talapzatnak és a felépítményben lévő kőnek az ára. A fővállalkozó az átvételtől számítva öt évig vállal garanciát a szerkezetre. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a Reneszánsz Rt. részvényeinek több mint 25 százalékát az akkor még Medgyessy Péter vezette Inter-Európa Bank birtokolta 1999 februárja és 2000 júliusa között. A tavaly októberben készült megvalósíthatósági tanulmányban a következő mondat is helyet kapott: „A Khronosz Alapítvány célja az Időkerék koncepciójának és terveinek kialakításánál az volt, hogy egy olyan művészeti alkotás és kulturális esemény létrejöttét segítse elő, amely lehetővé teszi az emberiség legnagyobb találmányának, az időnek a megünneplését”.
Plágiumper évtizedes múlttal
Az Időkerék átadása előtti napra időzítve Hartvig Lajos és Lévay Jenő építészek pert indítottak az alkotás ötletadójaként ismert Herner János ellen, mivel állításuk szerint az ő találmányuk átdolgozásából hozta létre a péntek éjfélkor üzembe helyezett szerkezetet. Hartvig Lajos a távirati irodához eljuttatott közleményében kijelentette: 1986-ban a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által meghirdetett pályázatra készített el társával együtt egy nagyméretű, köztéri időmérő szerkezetet, pontosabban egy homokórát, amelynek modelljét 1987 januárjában állították ki a Budapest Galériában. A vélt szerzői jogsértés miatt Hartvigék a Fővárosi Bíróságra nyújtottak be keresetet. Herner János lapunknak nem nyilatkozott, de az Indexnek kifejtette: az Időkerék ötletével már 1983 és 1987 között felkereste a művelődési tárcát, a turisztikai hivatalt és a fővárosi tanácsot, sőt, egy kivitelező már akkor elkészítette az alkotás első változatát is.
