Veszélyesanyag-ellátó központot hoz létre a honvédség négy nagyobb tárolóterületéből, hogy összegyűjtse raktáraiból a lőszereket, a robbanóanyagokat, a gyalogsági és tüzérségi rakétákat, illetve az üzemanyagot a következő két évben – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM). Az átszervezés fő indoka az őrzési és üzemeltetési költségek megtakarítása, de Bocskai István, a HM szóvivője állítja, így biztonságosabb lesz a tárolás is.
Szakértők szerint azonban nem megoldás, hogy központi bázisokra szállítják ezeket az anyagokat, és rendkívül veszélyes is, hiszen a fuvarozni kívánt eszközök nyolcvan százaléka több mint húszéves. A lejárt szavatosságú töltetek szállítása kockázatos, és beláthatatlan katasztrófát okozhat, mert a többségükhöz felhasznált trotil olyan kémiai vegyületet képez, amelyben a hosszú „pihentetéstől” új kristályszerkezet jöhet létre, és ennek hatására a lőszerek külső hőhatásra (például erős napsütésre), de egy koccanástól is felrobbanhatnak. Pusztavacson, Devecserben, Izsákon, Sirokon, Felcsúton, Hajdúsámsonban és Tápiószecsőn több tízezer tonna lőszer, százezer akna és 8–900 tonna rakéta-hajtóanyag halmozódott fel a szovjet időkben, amelyekkel nem tud mit kezdeni a honvédség és a 2000 óta résztulajdonossá vált ÁPV Rt.
*
Posta Lajos őrnagy, a honvédség tűzszerészzászlóaljának szakértője szerint a trotilt tartalmazó robbanóeszközöket egyenként be kell vizsgálni tűzvédelmi szempontból, hogy szállítás közben fel ne robbanjanak, de a további tárolástól is egyre érzékenyebbé válnak. Úgy tudjuk, jelenleg a lőszereket a csapatok által üzemeltetett és őrzött helyőrségi lőszerraktárakban tárolják, de a bezárt raktárakat mindössze néhány katonával vagy biztonsági őrrel védik, és az objektumok nem rendelkeznek szakemberrel a feladatok ellátására. Az ÁPV Rt. raktárai – egy kivétellel – egyelőre nem kaptak a polgári őrzéshez szükséges szakhatóságok által jóváhagyott telepengedélyt sem.
A rakéta-hajtóanyagok egy része egyes helyeken nem elzártan, földbe ágyazva, hanem elszórtan, földdel fedve helyezkedik el, átszivattyúzásukat viszont eddig nem tudták megoldani, hiszen ehhez orosz szakemberek kellenek megfelelő védőfelszerelésekkel és eszközökkel. A robbanószereket többször próbálták értékesíteni, jelentkezett svájci, francia, orosz, német és szlovák befektető is, de elálltak az üzlettől, mert hatalmas összeget kellene költeni a szétszerelésre és a szállításra. Ehhez fegyveres őröket kell fogadni, és megállapodást kell kötni a tranzitállamokkal, hogy arra az időszakra ürítsék ki egy vasútvonaluk környékét. Svájcba például azért nem szállíthatott az egyik cég, mert Ausztria nem volt hajlandó átengedni ezer vagon lőszert a határain. Az egyetlen megoldás egy magyarországi feldolgozóüzem lenne, de ez hat-hét milliárd forintba kerül, amit nem vállalhattak a cégek, ahogyan a honvédelmi tárca és a kincstár sem.
Turi János ezredes, az MH logisztikai és támogatóparancsnokságának haditechnikai főnöke nemrég azt közölte, hogy a helyszínek kiválasztását gazdaságossági, környezetvédelmi és logisztikai szempontok alapján végzik.
Információink szerint viszont azt már előre eldöntötték, hogy az egyik központi lőszerraktár Pusztavacson lesz, amelyre egy taksonyi vállalkozó pályázhatna esélylyel, aki az ottani kisüzemet használná fel, hogy értékesítse a tüzérségi lőszerekből kinyert, rendkívül értékes robbanóanyagot.
Bóka János: Az új Európai Bizottság a változatlanság politikáját folytatja, ami az EU lassú gazdasági agóniáját jelenti