Hiányolta az ÁSZ, hogy a tárca a kormánynál nem kezdeményezte a feladatok maradéktalan végrehajtását biztosító intézkedéseket, így: a központi intézményrendszer felülvizsgálatát, a tervezést megalapozó, a feladatokkal összhangban lévő létszámszükséglet, feladatmutatók, normatívák kidolgozását, érvényesítését.
A számvevőszéki jelentés megállapítja, hogy az államháztartási reform munkálatait az „üvegzseb- törvény” felgyorsította, a feladatokhoz rendelt végrehajtási határidőket azonban nem tartották be. A reform jegyében szigorították, racionalizálták a költségvetési szervek működésére, gazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírásokat, de nem hozott jelentős eredményt a minisztériumok háttérintézményi struktúrájának felülvizsgálata és a létszámgazdálkodás sem lett racionálisabb, a csökkentési követelmények nem kapcsolódtak össze a feladatellátás felülvizsgálatával.
A PM az uniós csatlakozási tárgyalási fejezetek egyharmadának volt fő felelőse, ám néhány területen – például az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszere, pénzügyi irányítás – késedelmesen, 2003-ban hozták meg a szükséges jogszabályokat, illetve építették ki az előcsatlakozáshoz, valamint a majdani uniós támogatások fogadásához szükséges stabil intézményrendszert.
Újraélesztett vita. Londoni elemzők szerint Draskovics Tibor „újjáélesztette” az MNB-vel folytatott „rosszízű vitát” a költségvetési politikáról, amikor egy nyilatkozatában „nyilvánosan bírálta” a jegybank legutóbbi kommentárjait. A Dresdner Bank londoni befektetési részlege – a nagy citybeli házak közül a magyar gazdaság egyik legszorosabb figyelője – a szerdai feltörekvő piaci kommentárjában azt írta: a magyar pénzügyminiszter a jegybank nagyobb támogatását kérte a kormány (költségvetési) politikájához, miután az MNB olyan véleményt közölt, hogy az új EU-tagok közül Magyarországon a leglassúbb a költségvetési kiigazítás folyamata. (MTI)
