Washingtoni tárgyalásai után, 2002. december 18-án járult hozzá a kormány ahhoz, hogy a taszári repülőtér bázisán arab származású, az Egyesült Államok fegyveres erőinek állományába tartozó személyeket képezzenek ki. A Taszáron felépített sátorvárosba háromezer önkéntest várt mintegy 1500 kiképző katona, de végül csupán néhány száz személy felkészítését végezték el. Ezután az ideiglenes kiképzőbázist lebontották, és visszaállították az eredeti állapotot. Azóta a repülőtér hasznosításra vár, de a sorsa bizonytalan, mint számos katonai létesítménynek. Egy időben felreppent a hír, hogy Magyarországon 28 ezer iraki rendőrt képeznek majd ki. Szakértők szerint a közel 400 fő elbocsátásával járó laktanyabezárás miatti gondokat másfél évre megoldhatta volna a bázis ilyen felhasználása, de ezzel ismét kockáztatták volna az ország biztonságát. Felmerült egy svájci befektetőcsoport beruházása is, de végül ebből sem lett semmi. A szaktárca tájékoztatása szerint jelenleg a bázisrepülőtér még működik, készültségi repülések esetén folyamatos tartalékreptérként üzemel, és elláthatja az IFOR- (SFOR-) erők állomásoztatását is. A taszári kifutó fogadta néhányszor az Irakban állomásozó magyar kontingens váltóállományát, illetve innen szállt fel az első An–26-os is, amely az iraki misszió tagjait és felszerelését szállította. Mivel azonban az Egyesült Államoktól nem érkezett ajánlat a bázis hasznosítására, a tervek szerint 2005-ben bezárják a létesítményt.
A védelmi felülvizsgálat megállapításainak eredményeként kerül el Szentkirályszabadjáról a harcihelikopter-ezrednek az a része, amelyet nem számolnak fel. A jelenlegi tervek szerint Szolnokon kívánnak létrehozni egy új alakulatot. A régi szolnoki repülőezred felszámolás alatt áll, a helyi repülőtéren pedig arra várnak, hogy érkezzenek a helikopterek. Egyelőre azonban kérdés, hogy milyen gépekkel gyakorlatozhatnak itt a pilóták, hiszen jelenleg a legkorszerűbb Mi–24-es harci helikoptereink sem NATO-kompatibilisek. A Dunántúlon jelenleg a szentkirályszabadjai helikopterezred forgószárnyasai adják a 24 órás kutató-mentő készültségi szolgálatot, de az ezred telephelyének sorsa megpecsételődött, mert a gépek áttelepülnek, a hajózók nagy részét pedig elbocsátják.
Pápán sokáig arról beszéltek, hogy megszűnik a repülőtér, de a kormány végül úgy döntött, hogy mégis megtartják a létesítményt, mert két és fél milliárd forint kompenzációt kellene fizetnie a magyar államnak a NATO-nak, ha bezárná az objektumot. A pápai bázisrepülőtéren jelenleg különböző, a
NATO-képességcsomagokban meg-határozott beruházások folynak azért, hogy a repülőtér 2005. december 31-ig elérje kezdeti műveleti képességét, és 2006 januárjától átvegye a taszári repülőtér szerepét. Pápán a tervek szerint 13 milliárd forintos NATO-beruházást hajtanak végre. 2004. július elsejétől megkezdődik a katonai szervezet létszámbővítése, októbertől a nyugati régió helikopteres kutató-mentő szolgálata is az objektumba települ.
A haderőreformban az An–26-os szállító repülőgépek és a JAK– 52-es kiképző repülőgépek Szolnokról Kecskemétre kerülnek, mert itt lesz a magyar haderő legfontosabb repülőbázisa. Kecskeméten ugyanakkor tervszerűen befejezi szolgálatát a két MiG–29-es repülőszázad, az egyik 2004-ben, a másik 2009-ben. Kivonják az L–39-es kiképző repülőgépeket is, de 2006-ban ide kerül majd a honvédség 14 Gripen vadászgépe.
Már az Orbán-kormány idején számos beruházást hajtottak végre a bázison. 13 fénytechnikával ellátott fedett repülőgép-állóhelyet, átfegyverző zónát, túlfutópályát és 3 új állóhelyet is készítettek. Elkészült a gépek fogadásához egy folyékonyoxigén-tároló és egy repülőgép-vészelfogó is. Tavaly építettek többek között egy NATO-hangárt, létrejött az üzemanyag-tároló rendszer, de a Gripennel kapcsolatos fejlesztések egy része még várat magára. Egyelőre nem fejeződött be az átképzésre kijelölt állomány felkészítése, a magyar és a svéd repülésbiztonsági rendszerek harmonizálása és a repülőbázis Gripen-szervezetének kialakítása sem.
origo.hu
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja
