Nem voltak páncélvédő lemezzel felszerelve azok a BTR harci járművek, amelyek egyikén csütörtökön halálos sebet kapott Nagy Richárd, az iraki magyar szállítókontingens katonája – tudta meg lapunk. A magyar hadvezetés szerint azonban ezzel a védelemmel sem lett volna elkerülhető a magyar katona halála. A védőlemezeket ugyanis főként RPG-rakéták ellen szokták felszerelni a járművekre, de a katonák mindegyike ilyen védelem esetén sem tartózkodott volna zárt járműben. Nagy Richárd a konvoj elején haladó BTR búvónyílásában állt, mert az volt a feladata, hogy állandó biztonsági felderítést végezzen az út során. Keresztúry László, a szolnoki vegyes ezred parancsnoka tegnap be is mutatta ezt a járművet a sajtónak. Közölte: a katonák csak hagyományos harc esetén ülnének a BTR-ben, de a gerillaharc miatt szükség van olyan fegyveresekre, akik állandóan körbetekinthetnek az úton a szállításnál.
*
A tragédiában az is szerepet játszhatott, hogy a konvoj a felderítői jelentéseknek megfelelő parancs értelmében csak 60 km/óra sebességgel haladt, miközben általában legalább 80 km/órával közlekednek a járműoszlopok.
Isaszegi János dandártábornok, az esetet kivizsgáló magyar szakértői bizottság vezetője szerint a halálos sebesülést azért nem tudta megakadályozni a védőmellény sem, mert Nagy Richárd fegyvert tartott a kezében, és így a hóna alatt eltalálhatta az egyik repesz. A robbantást információink szerint egy házi készítésű pokolgéppel követték el, amelynek egy T–72-es, 125 milliméteres lövedék volt a magja. Isaszegi János egyelőre arról nem nyilatkozott, hogy a magyar katona halálát okozó szerkezetet hogyan álcázták. Az amerikaiak előzetes jelentése szerint a magyar kontingens szerda este hallgatta meg a felderítők beszámolóját, majd 9 óra 25 perckor hagyta el az al-hillahi tábort. A menetoszlop elején a korábbi hírekkel ellentétben nem BTR, hanem egy terepjáró haladt, és a robbanás után a konvojparancsnok felszólította
az első három járművet, hogy gyorsítson, a többit pedig megállíttatta, hogy kikerüljenek a tűzzónából. Ezt követően katonák biztosításával tartotta életben Szabó Sándor orvos-alezredes a sebesültet, amíg elszállították Bagdadba.
Isaszegi János vezetésével tegnap a honvédség AN–26-os szállítógépével elindult az ügyet kivizsgáló négytagú magyar bizottság Irakba, amely vasárnap érkezik vissza Magyarországra. Információink szerint ezzel a repülővel hozzák haza Nagy Richárd holttestét is. A vizsgálatot végző szakembereket kedden meghallgatja a parlament honvédelmi bizottsága is. Keleti György, a bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta: a meghallgatás tájékozódó jellegű lesz, ez alapján a pártok eldönthetik, hogy milyen politikai következményei lesznek az esetnek. Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője tegnap kiemelte: korai még következtetést levonni az első jegyzőkönyvből.
Menni vagy maradni?
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter egy pénteki televíziós műsorban elmondta: az Országgyűlés dönt arról, hogy maradnak-e a magyar katonák Irakban. A miniszter közölte: a magyar parlamentnek ősszel állást kell foglalnia, hogy a december végéig tartó mandátum után is maradnak-e a katonák Irakban. Szerinte ehhez „látni kell”, hogy valóban megtörténik-e például a hatalomátadás az országban a hónap végén. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben nyilvánított részvétet az elhunyt katona családjának. „Fiuk halála valamennyiünk vesztesége, mert nemcsak egy állampolgárt veszítettünk el, hanem reményt is. Annak reményét, hogy a magyar kontingenst nem érheti baj” – írta Szili Katalin a levélben. – Csak remélni tudjuk: már nem lesz sokáig szükség arra, hogy a magyar – vagy bármely más – nemzet fiai az életüket kockáztassák a béke megteremtéséért – áll még a levélben.
