A Fővárosi Ítélőtábla tegnap a Fővárosi Főügyészség fellebbezésének késedelmes benyújtása miatt helybenhagyta az újvidéki születésű, a bolti sorozatgyilkosként elhíresült Erdélyi Nándorra első fokon kiszabott életfogytiglani szabadságvesztést. A hat éve négy fővárosi eladót meggyilkoló Erdélyi legkorábban 25 év múlva szabadulhat, holott a táblabíróság lehetőséget látott a perbeli időszak legsúlyosabb büntetési tételének – 30 év fegyházbüntetés – kiszabására is.
A mulasztásról levélben kér magyarázatot a fővárosi főügyésztől – mondta el lapunknak Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese. Megjegyezte: valószínűleg nem tudatos esetről van szó, s ennek már korábban nyoma volt az ügyészségen, de most, hogy a táblabíróság is felhívta rá a figyelmet, mindenképpen kivizsgálják az ügyet.
Erdélyi Nándor ügye negyedszer került a bíróság elé, mert két éve másodfokon hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezték a Fővárosi Bíróságot. A tegnap megkezdődött másodfokú tárgyalás előtt Erdélyi elfogultsági indítványt nyújtott be a táblabíróság ellen, amit néhány óra múlva a Legfelsőbb Bíróság elutasított.
A Fővárosi Ítélőtábla nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, lőfegyverrel visszaélés, két rendbeli közokirat-hamisítás és jogellenes belföldi tartózkodás miatt szabta ki halmazati büntetését Erdélyi Nándorra. A táblabíróság – az elsőfokú határozattal egyezően – megállapította, hogy a vádlott 1998. január 17-én egy Rákóczi úti sportboltban, illetve február 4-én egy Kinizsi utcai villamossági szaküzletben lelőtt egy-egy eladót, február 3-án pedig egy csepeli textilboltban két nőt. Összesen 50 ezer forintot zsákmányolt.
Az ítélet indokolásában a tábla tanácselnöke leszögezte: a vádlott nyomozati szakban tett vallomásai és az objektív bizonyítékok összhangban állnak. Erdélyi beismerő vallomásaiban olyan részleteket tárt fel, amiket csak az tudhatott, aki elkövette a bűncselekményeket. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a gátlástalan, kivégzésszerű elkövetési módot, s hogy az egyik esetben még ráadásul orvul lőtte le áldozatát. A bűncselekmény 1998-ban súlyosan megzavarta a köznyugalmat, amelynek a hatása mindmáig érezhető – fejtette ki a tanács elnöke.
Elnéző vádhatóság. Az ügyészi fellebbezés elmaradása miatt nem súlyosbíthatta a másodfokú bíróság a Módi Rt. két egykori vezetőjének „kirívóan enyhe” büntetését, holott több száz milliós kárt okoztak – hangzott el tegnap a jogerős ítélet kihirdetésekor a Fővárosi Ítélőtáblán. Az 1993-ban privatizált Módi Rt. elnöke és vezérigazgatója, Czigler László és felesége 2002-ben első fokon a Fővárosi Bíróságon két-két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztést kapott csalás, hűtlen kezelés, csődbűntett és más bűncselekményért. A vádlottak többek között áron alul, saját cégeiknek adták el az rt. értékes ingatlanait. A táblabíróság tanácselnöke megjegyezte: halmazati büntetésként akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható lett volna. Mi több, még csak törvényes indoka sem volt a törvényi minimumban megállapított két-két éves szabadságvesztés felfüggesztésének. (MTI)
