A Világgazdaság szerzője a rendelkezésére álló információkból arra a következtetésre jutott, Kulcsár Attila már 2003 elején értesülhetett arról, hogy „a kormányzat egy olyan alap felállítását tervezi, amely központosított módon készíti el a Brüsszelnek benyújtandó pályázatokat az önkormányzati körből”. A cikk az Európai Regionális Fejlesztési Alap terhére finanszírozható pályázatok kidolgozására kiírt pályázat és a brókerbotrányban érintett K&H Bank érdekes összefonódását taglalja.
A Miniszterelnöki Hivatal tavaly márciusban jelentette be, hogy az Európa-terv részeként új EU-alapot hoz létre az önkormányzatok és civil szervezetek részére, amely nem közvetlen anyagi támogatást nyújt a projektek megvalósításához, hanem olyan szakmai hátteret, szervezési segítséget ad a pályázónak, amelynek eredményeként az EU-csatlakozás után azonnal beadható, tökéletesen előkészített, kész pályázatok születnek. Az alapból a szociális célú pályázatok előkészítése mellett 150, regionális fejlesztési célú pályázat előkészítését tervezték, vagyis 4,5 milliárd forint értékű megrendeléshez lehetett hozzájutni. Azoknak – tesszük hozzá –, akik értesülhettek a pályázati kiírásról. Az Európai Pályázat-előkészítő Alap részeként 6,6 milliárd forintot szántak erre a szakértő munkára, amiből 3 milliárd forintot a hazai kormányzati forrásokból biztosítottak.
A Világgazdaság által tálalt 4,5 milliárd forintos pályázat-előkészítő tenderügy tehát a magyar büdzséből származó közpénzt is érinti, csaknem ötven százalék erejéig.
A Világgazdaság a pályázat-előkészítő alapban végzett komplett szolgáltatások közül kiemeli az EU-pénzekből megvalósuló projektek pénzügyi tervezésének és ütemezésének feladatát, amelynek részeként az önkormányzati pályázatok elkészítését és a projekteket tanácsadóként irányító – a pályázat-előkészítő alapnál nyertes – nemzetközi konzorcium javaslatot tehet a beruházásokban szerepet játszó pénzintézetre is.
Laptársunk azzal magyarázza Kulcsár Attila elhíresült parlamenti belépőjének létét, és azt, hogy a bróker miért is találkozott rendszeresen annyi neves szocialista politikussal – köztük Baráth Etelével, Baja Ferenccel –, hogy ezek a tárgyalások lényegében a K&H Bank, illetve a pénzintézetnek 2003 elején megvásárolt Euroconsulting Kft. érdekeit szolgálták minden idők legnagyobb EU-pályázatán.
A VG felidézi Kulcsár parlamenti belépőjének hivatalos indokát. Eszerint: „Kulcsár Attila az ország második legnagyobb bankjának önkormányzati finanszírozással, EU-projektekkel (…) foglalkozó üzletágának ügyvezető igazgatója, az elmúlt években hivatalos minőségben képviselte bankját több olyan tárgyaláson, amelyen az állam különböző intézményinek képviselői is részt vettek.” Hozzáfűzhetjük: eddigi információink szerint a Medgyessy-kormányzat idején tehette ezt Kulcsár Attila.
Kulcsár egyébiránt sikeresen lobbizhatott ezeken a tárgyalásokon, ugyanis a K&H Euroconsulting Kft. a 4,5 milliárd forintos pályázatkészítő és projektirányító pályázat-előkészítő alap tenderén éppen az a konzorcium győzött – még ha több szempontból is kétes körülmények között – amelyiknek tagja a K&H érdekeltségébe tartozó tanácsadó cég, a K&H Euroconsulting Kft.
Laptársunk szerdai számában részletekbe menően beszámol az Euroconsulting Kft. (korábban Hitesy–Bartucz–Hollai Kft.) üzletrészének K&H Bank általi kivásárlásáról, felhívja a figyelmet arra a lényeges momentumra is, hogy a bank tulajdonrészszerzését éppen egy nappal korábban – 2003. március 5-én – jelentették be a cégbíróságnak, mint ahogy megjelent Magyarország legnagyobb tanácsadói pályázatának kiírása.
A Magyar Nemzet információi szerint már a pályázat-előkészítő alap tenderének meghirdetése sem szabályosan történt. A Magyar Építész Kamara már a pályázat kiírását is szabálytalannak tartja, több fórumon, közöttük az Európai Bizottságnál is kérte a pályázati eljárás megsemmisítését. Szerintük nem szabályosan hirdették meg a pályázatot, ugyanis sem a szerződési előrejelzés, sem a beszerzési értesítés nem jelent meg egyetlen hazai tömegtájékoztatási eszközben sem, csak egy hivatalosnak nem tekinthető honlapon, azzal a figyelmeztetéssel, hogy amit ott olvas a nagyérdemű, az nem hivatalos. Sőt, a magyar építészek szerint sérültek a közzétételre vonatkozó határidők is. A Magyar Építész Kamara álláspontja szerint a hatmilliárd forint értékű szellemi munka pályázati eljárását úgy folytatták le, hogy abból tízezer magyar építészt kirekesztettek, esélyük sem volt rá, hogy részt vegyenek Magyarország legnagyobb fejlesztési programjában. Az építésztársadalom úgy látja, hogy a pályázat után, amit a dán multinacionális cég, a COWI A/S által vezetett konzorcium (megerősítve a Kulcsár-féle K&H Consultinggal – a szerk.) nyert el, a magyar építészek rendkívül nehéz helyzetbe kerültek.
Ezt igazolja a dán multinak kedvező, 2004. január 15-i eredményhirdetés után a COWI A/S honlapján megjelent örömteli bejelentése is, miszerint: „minden idők legnagyobb volumenű projekt-előkészítő munkáját, amit valaha is kiírtak, nyerte el a COWI, (…) a szerződés jelentősen meg fogja erősíteni a COWI pozícióit a magyarországi piacon, (…) a projekt végrehajtása új szakmai profilt, új tudást és szakmai gyakorlatot fog adni, amelyek megerősítik piaci pozícióinkat a többi csatlakozó országban is.”
A magyar építészek hiába fordultak építész és városfejlesztő kollégájukhoz, Baráth Eteléhez, a hivatalához, a miniszteriális szervezetekhez, a parlamenti frakciókhoz, vagy éppen az Európai Bizottság Budapestre akkreditált delegációvezetőjéhez, Jürgen Köppenhez panaszaikkal, mindenütt süket fülekre találtak. Jürgen Köppen a panaszos levelet Baráth Etele hivatalához irányította kivizsgálásra. Jegyezzük meg, úgy, ahogy az egy gyarmaton szokás. Az építésztársadalom aggodalma utóbb jogosnak bizonyult. A Világgazdaság által összegyűjtött információk is azt támasztják alá, hogy a „különleges” módon lefolytatott tenderrel mára valóban kiszolgáltatott helyzetbe taszították az alvállalkozói szerepbe kényszerített magyar építészeket, mérnököket, gazdasági szakembereket. Eszerint „a pályázatok készítésében közreműködő magyar szakértők részvételét egységesen 15 ezer forint körüli napidíjért engedik a győztes konzorcium cégei”. Ez a VG szerint ötöde annak az árnak, amelyet a tenderen alulmaradt, második helyezést elért konzorcium ajánlott pályázatában a magyar alvállalkozóknak, de még a hasonló magyar projekteknél szokásos napidíj (60–100 ezer forint) alsó határértékét is messze alulmúlja a Kulcsárék által sikerrel protezsált, a Hitesy-féle tanácsadó céggel megerősített dán multi vezette konzorcium által fizetett napidíj.
Laptársunk kiderítette azt is, hogy a COWI vezette konzorcium mindössze 3,3 millió forinttal vállalta kevesebbért a munkát, mint a pályázat második helyezettje, ami egy 4,5 milliárd forintos tenderen bűvészmutatvány, és felveti a bennfentes információk kiszivárogtatásának gyanúját a másik esélyes ajánlatról, és felveti azt a kérdést is, vajon tisztességes volt-e ez a verseny az EU-hoz való csatlakozásunk finisében.
De térjünk vissza a Kulcsár által a K&H érdekeltségébe bevásárolt, Hitesy Ágnes nevével fémjelezett Euroconsultinghoz. Hitesy Ágnes volt az a K&H Bank vezérkarához tartozó szakember, aki Szász Károly megveretése és a Pannonplast-botrány után igen hamar lemondott a bank felügyelőbizottságának elnöki posztjáról. Hitesy férje pedig – emlékeztet a VG cikkírója – a Kulcsár-féle VIP-listáról ismert Kostenszky Kázmér.
Érdekesség – ám a VG értesülései szerint jogszabályt nem sért –, hogy az Euroconsulting Kft. üzletrészének adásvételi szerződésén – mint eladó – aláíróként szerepel Hitesy Ágnes, a vevő bank fb-elnöke, a bank nevében pedig Kulcsár Attila és Zarnóczi Tibor vezérigazgató-helyettes írta alá a kontraktust. Az is igen figyelemreméltó, hogy hiába zengett a magyar sajtó a brókerbotrányról, hiába vizsgálta az ügyet az ORFK, az ügyészség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, hiába avatkozott bele a vizsgálatokba „illetéktelenül” a szervezett bűnözés ellen tevékenykedő speciális hivatal a később meggyanúsított Bácskai Jánossal az élen, hiába vizsgálódott a parlamenti bizottság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a pályázat-előkészítő alap pályázatának eredményét a Kulcsáros–Hitesys Euconsultingos COWI tendergyőzelmével ki merték hirdetni.
A Világgazdaság oknyomozó riportjából megkapjuk a választ ennek miértjére. A lap információi szerint a dán konzorcium által elnyert projekt 25 ezer napnyi munkát követel meg, számításaik szerint az olcsó, leértékelt magyar alvállalkozói napidíjon másfél milliárd forintot takaríthatnak meg az uniós támogatásokból (és a magyar költségvetési pénzekből ), miközben mindössze 3,3 millió forint volt a különbség a győztes és vesztes konzorcium ajánlata között.
A legfontosabb kérdés mégiscsak az, miért volt szükség a pályázatok előkészítéséhez a magyar önkormányzatok építészeti tervezési feladatainak ellátásához, a projektek előkészítéséhez a dán multinacionális cégre, azon túl, hogy a Kulcsár-féle Euroconsulting busásan megfizetett tanácsadói munkához juthasson a nyertes konzorciumban?
Erre a választ Baráth Etele adta meg, információink szerint a zúgolódó magyar építészek kamarájában. Baráth Etele – az EU-ban a kormányfő fiával lobbizó Baráth Gergely édesapja – nem kevesebbet állított büszkeséggel eltöltve, mint hogy az öszszes csatlakozó ország közül egyedül az általa irányított szervezetnek, illetve két ott dolgozó kollégának (vajon kik ők? – a szerk.) jutott eszébe, hogy egy ilyen pályázatra lenne szükség, mint ez a pályázat-előkészítő alap. Ez nagyszerű, mondta Baráth Etele, ki tudták járni, PHARE-pénzből el tudták különíteni, megszerezték a magyar pénzt is. Az egész pályázat-előkészítési tenderre azért volt szükség, mert mint Baráth Etele a saját hivataláról elmondta, ez egy csökkentett képességű, hátrányos helyzetű hivatal, amely nem képes egy ilyen rendszert összefogni, megszervezni, lebonyolítani. Vagyis a pályázatnak semmilyen más alapvető lényege nem volt, mint a Baráth Etele vezette hivatal hiányzó képessége. Ahelyett, hogy felvettek volna a beruházáshoz, a lebonyolításhoz értő embereket, akik ezt hivatali minőségükben megoldották volna, ők egy olyan szervezetet szerettek volna a munkára ráállítani, akik helyettük ezt a feladatot elvégzi.
És kiírták a pályázatot a multiknak. Merthogy olyan tőkeerőt szabtak meg pályázati feltételként, hogy a hazai mérnöki cégeknek esélyük se legyen az indulásra, idejük se legyen gazdag külföldi konzorciumvezető cég után nézni. Így maradtak a bennfentes információkkal ellátott Kulcsárék, Hitesyék. Négy és fél milliárd forintért persze akadt külföldi jelentkező a munkára, amit Baráth Etele és Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc miniszter neje) által irányított hivatal „képességek hiányában” képtelen volt ellátni.
A pályázat-előkészítő alap tendere és a brókerbotrány összefüggéseit feltáró laptársunk alapos cikkében nem vetette fel a korrupció gyanúját sem. Ezt most mi sem tesszük, mert a brókerbotrány szövevényes történetéről nekünk immár a klasszikus maffiatörténet, a Polip jut eszünkbe.
origo.hu
Magyar Péter színt vallott a háborúról
