Havril András altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese nemrég emléktárgyat adományozott Janza Károly nyugállományú mérnök-altábornagynak „a honvédelem érdekében végzett munkája alapján, életútja elismeréseként”. A Horn-kormány idején helyettes államtitkári posztot is betöltő főtiszt – aki a rendszerváltozás óta gyakorlatilag eltávolíthatatlan a szocialista honvédelmi miniszterek „háttéremberei” közül – Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején visszakerült az apparátusba, és annak ellenére sem távolították el, hogy első fokon bírói megrovásban részesítették, mert a HM, a Lupis Brókerház Rt. és a Globex Holding között lebonyolított több száz millió forintos ügyletek kapcsán gondatlanul megszegte vagyonkezelői kötelességét. Janza jelenleg a HM Technológiai Hivatalának vezetőjeként a HM Biztonsági, Beszerzési és Beruházási Hivatalának polgári szférából vásárolt felszereléseinek minőség-ellenőrzéséért felelős. Minisztériumi források szerint még mindig befolyása van egyéb beszerzésekre is, ahogyan az egykor az Európa kávéházban találkozgató, visszahívott nyugállományú tábornokok nagy részének. Nem véletlen, hogy a HM-nél ismét megjelentek a régi kapcsolatokkal rendelkező tábornokok, hiszen a haderő átalakításának részeként több mint százmilliárd forint értékben indulnak meg a következő években katonai beszerzések, amelyek egyes cégek erős lobbitevékenységét indították el a tárca tanácsadóinak körében.
Juhász Ferenc ugyanakkor számos botrányt könyvelhet el a beszerzések miatt, és a havi 250 ezer forintért dolgozó „rossz tanácsadóknak” nem kis szerepe van ebben. A parlament honvédelmi bizottsága fel is emelte a szavát, mert több beszerzésben a Juhász Ferenc vezette nemzetbiztonsági kabinet felmentést adott a közbeszerzés alól, meg sem kérdezve a testület véleményét.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb botrányát jelentette egy An–26-os szállítórepülő vásárlása, amelyről a tárca korábbi állításaival ellentétben kiderült, hogy a megbízott közvetítő cég, a Specimpex Kft. nem közvetlenül a gyártótól, hanem egy ciprusi off-shore cégtől vásárolta a járművet.
A kft. ügyvezetőjét, Veres Istvánt ráadásul elítélték lopás és okirat-hamisítás bűntette miatt. A Specimpex Kft., amely NATO-beszállítói minősítéssel sem rendelkezik, 600 millió forintért vette meg a gépet, pedig ellenzéki állítások szerint a valós ár több száz millióval kevesebb lett volna. Veres Istvánnak a lopásügy idején felettese volt Hollósi Nándor, aki ma Juhász Ferenc főtanácsadója a légierővel kapcsolatos ügyekben, és egyike azoknak, akik tető alá hozták a szállítógépüzletet. Hollósi ellen néhány évvel ezelőtt fellépett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is, az összeférhetetlenségek megszüntetésére szólítva fel a Honvéd Önkéntes Magánnyugdíjpénztár vezetőjeként (HÖM). A HÖM ugyanis létrehozott olyan saját tulajdonú ingatlanértékesítő és vagyonkezelő cégeket, amelyeket Hollósi Nándor egy személyben képviselt. A főtanácsadónak köszönhető az is, hogy a szaktárca csaknem egymilliárd eurót költ a Gripenek modernizációjára, miközben takarékosságra hivatkozva hagyományos fegyvernemeket szüntetnek meg. A gépek légiutántöltő- és precíziósbombavető-képességének igényével 60 milliárddal emelték meg a bérleti díj költségeit, megváltoztatva a fizetés határidejét és limitjét, a fizetési kötelezettség zömét pedig áttolták a következő kormányzati ciklusra. Az új képességcsomaghoz viszont nem vásárolták meg a kiképzési óraszámot a pilóták számára.
Juhász személyesen döntött arról az URH-rádióbeszerzésről is, amelyet két pályázaton vesztes cég, a Thales és a Siemens is perel. A szakminiszter határozatára mégis a „győztes” Kongsberget bízták meg a szállítással, amely nemrég szoftver- és rejtjelhibás berendezéseket hozott be. A norvég cég állítása szerint azonban azért nem felelt meg a szállítmányuk a szaktárcának, mert a háttérben a Szalai Péter és Janza Károly nevével fémjelzett csoport egy másik cégnek lobbizik a döntéshozóknál. A rádiók egy részét polgári raktárban őrzik, kockára téve titkos adatokat, mert a HM nem volt hajlandó befogadni a készülékeket, hogy elkerülje a szállítás elfogadásának látszatát.
Szalai Péternek nagy szerepe volt abban is, hogy Juhász Ferenc nem mondta fel azt a szerződést, amely a MiG–29-esek felújításáról szól. A forgalmazó RSZK–MiG-gel Juhász alkatrész-vásárlási szerződést kötött nyolcmillió dollár értékben, amelynek aláírása előtt szintén saját maga adatott felmentést a nemzetbiztonsági kabinettel a közbeszerzés alól. Az oroszok viszont hónapokig nem szállították le a hajtóműveket, így a MiG-ek alkalmazása kritikus pontra jutott. Információink szerint sokáig a három készültségben lévő vadászrepülőn kívül alig tudtak felszállni a gépek Kecskemétről. Bulgária hasonló okból felbontotta a szerződését az RSZK– MiG-gel, a magyar szaktárca ezt feltehetőleg azért nem tette meg, mert ezzel semmissé vált volna Szalai Péter 140 millió forintos tanácsadói szerződése, amit cége, az Armaco Kft. kötött az oroszokkal.
Nem kis megdöbbenést keltett az is, amikor kiderült, hogy tavaly májusban egyetlen nap alatt nyolc ejtőernyő szakadt szét próbaugrás közben azok közül, amelyeket hetekkel korábban vásárolt a honvédség egy német cégtől, közbeszerzési eljárással, 220 millió forintért, így a biztonságos földet érés csak a mentőernyők segítségével volt megoldható. A 870 ezer eurós tenderen mindössze a nyertesként kikiáltott német cég indult, amely ezért az összegért 180 ernyőt szállított le a honvédségnek. Juhász Ferenc sikerpropagandájának egyik legfontosabb eleme volt az úgynevezett gépjárműtender eredményének kihirdetése, amellyel új, korszerű Rába teherautók és terepjárók kerülnek a honvédség tulajdonába. Azt azonban már nem említi senki, hogy az Orbán-kormány is kiírt egy pályázatot gépjárművek beszerzésére, a jelenlegi szaktárca viszont ezt megsemmisítette, és ezután nyerte el az Ikarus Kereskedelmi Kft. a „kincstári” beszállítás lehetőségét. Az eredményhirdetés után azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság felülvizsgálta a tender eredményeit, és az Ikarus Kereskedelmi Kft.-t kizárta a nyertesek közül. Ennek ellenére a HM tőlük vett néhány luxusautóbuszt, a Rába-gyáron keresztül pedig a Mercedes-gyártól 20 darab, automata sebességváltós terepjárót 2,5 milliárd forintért.
A gépjárművek egy részét a szolnoki Bercsényi László felderítő zászlóalj különleges NATO-felderítő egysége kapta meg. A kommandósok azonban sokáig nem jutottak hozzá azokhoz a felszerelésekhez, amelyekkel harcba küldhetik őket. A golyóálló sisakokhoz például nem voltak illeszthetők az amerikai éjjellátók. Ellenzéki információk szerint nem lehetett minden rendben az iraki misszióban részt vevő kontingens felszerelésének beszerzésével sem. Az ezekre kiírt pályázatot ugyanis a Fidesz szerint olyan cég nyerte meg, amely már az ajánlattételi határidő előtt leszállíthatta a termékeket. A tárca szerint a beszerzési botrányok a jobboldali sajtó által felfújt lufik csupán, információink szerint viszont a honvédségnél és az MSZP-ben már egyre többen Juhász Ferenc szakmai és erkölcsi alkalmatlanságát emlegetik.
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja