II. János Pál fogadta Busht

Római látogatásával megkezdte európai körútját tegnap az iraki háború miatt kínos helyzetbe került George W. Bush. Az amerikai elnök utazásának politikai üzenete félreérthetetlen: arra a szerepre emlékezteti az európaiakat, amelyet az Egyesült Államok játszott a kontinens felszabadításában a második világháború idején a tengelyhatalmak uralma alól; a hétvégén ünneplik Róma felszabadulásának és a normandiai partraszállásnak is a hatvanadik évfordulóját.

Míg Busht az olasz fővárosban egy látszólag megingathatatlan szövetséges, Silvio Berlusconi kormányfő fogadta, addig a Vatikánban egy politikailag megkerülhetetlen kritikus, II. János Pál pápa várt rá, aki Irak miatt már számtalanszor megfeddte a jelenlegi amerikai kormányzatot.
A Fehér Ház ura számára azonban a feketeleves még hátravan: Jacques Chirac francia elnökkel, a háború legnagyobb ellenzőjével szombaton találkozik Párizsban, majd az egykori szövetséges országok és az akkori legfőbb ellenség, Németország vezetőjével együtt vesz részt a normandiai megemlékezésen vasárnap.
Bush római látogatása idejére rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be az olasz hatóságok. Csaknem tízezer rendőr és ügynök mozgósításával biztosítják a vizitet. Pénteken már több ezren tüntettek az amerikai elnök jelenléte ellen az olasz fővárosban.
*
Az amerikai elnököt először Carlo Azeglio Ciampi államfő fogadta a Quirinale palotában. A megbeszélésen nemzetközi kérdéseket tekintettek át, illetve megemlékeztek Róma felszabadításának 60. évfordulójáról.
II. János Pál röviddel dél után fogadta magánkihallgatáson Busht és feleségét a vatikáni könyvtárban. A szentatya köszönetet mondott az amerikai elnök által átnyújtott legmagasabb amerikai civil kitüntetésért, a Szabadság Érdemrendért.
Beszédében részletesen kitért a feszült közel-keleti helyzetre, a szentföldi és az iraki válságokra, és utalt arra, hogy Washington részletesen ismeri az ezzel kapcsolatos s a kezdetektől fogva világosan kifejtett vatikáni álláspontot. II. János Pál a helyzet normalizálását, az ENSZ szerepvállalását sürgette újólag az iraki szuverenitás visszaállítása tekintetében is, kedvezően értékelve ugyanakkor az átmeneti iraki kormány felállítására, az ideiglenes iraki államfő kinevezése érdekében tett lépéseket. Reményét fejezte ki, hogy hasonló előrelépés következhet be a palesztin–izraeli konfliktusban is. A katolikus egyházfő szólt a nemzetközi terroristafenyegetés fokozott veszélyéről is, egyúttal jelezte, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül lehetetlen leküzdeni.
Korábban vatikáni diplomáciai forrásokból kiszivárgott, hogy a pápa megfeddi Busht az iraki fejlemények miatt, így vált elkerülhetetlenné az amerikai elnök számára a kihallgatás. Elemzők szerint: bár Bush számára kínos a szentatya kritikája, az elnökválasztás évében nem mehet el a pápa véleménye mellett, mivel a latin bevándorlás miatt az Egyesült Államok lakosságának egyre nagyobb hányada katolikus vallású. Hasonlóképp érv lehetett a látogatás mellett, hogy a demokrata kihívó, John Kerry is katolikus.
Az amerikai elnök látogatásával egy időben tüntetők ezrei tiltakoztak jelenléte ellen Rómában.