Többszörösen törvényt sértett Keller László közpénzügyi államtitkár, mert törvényi felhatalmazás és az érintettek hozzájárulása nélkül kéretett be adatokat magyar vadásztársaságoktól, a náluk vadászatokon részt vett személyekről és az általuk kilőtt állatok számáról és értékéről – derül ki Péterfalvi Attilának, az Országgyűlés adatvédelmi biztosának állásfoglalásából, illetve a lapunk birtokába került dokumentumokból.
Az ombudsmani vizsgálatról tegnap a Népszabadság adott hírt, azt is közölve, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint törvénytelenül tekintettek bele a vadászati naplókba a közpénzügyi államtitkárságon.
Mint ismert, Keller László egy hónapja kérdést tett fel a parlamentben Polt Péter legfőbb ügyésznek, arról érdeklődve, hogy etikusnak tartja-e jelentős közjogi méltóságként, hogy együtt vadászik gazdasági vezetőkkel, és „folyamatban lévő bűncselekménygyanús ügyek érintettjeivel, esetleg gyanúsítottjaival”. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszában arra figyelmeztette a szocialista államtitkárt, hogy bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tehet. Keller azonban más módszert választott.
Lapunk úgy tudja, a politikus már egy március 20-án kelt levelében kérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatalát, hogy küldjék meg részére a 2001. január 1-jétől elkészült megyei vadászati naplók hiteles másolatát, illetve a térségben tartott vadászatok résztvevőinek listáját. Ezt követően a földművelési hivatal vadászati és halászati felügyelősége intézkedett a dokumentumok bekéréséről.
Péterfalvi Attila június 1-jén kelt állásfoglalása szerint az iratok olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek megismerésére az államtitkárnak kizárólag törvényi felhatalmazás alapján lett volna lehetősége, mivel a Keller László által kezdeményezett vizsgálat nélkülözte az érintettek hozzájárulását. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben a helyi önkormányzat rendeli el. Az államtitkárság vizsgálatai sem ütközhetnek más jogszabályok rendelkezéseibe, és a közigazgatás egyetlen szereplője sem hagyhatja figyelmen kívül a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat – hangsúlyozza Péterfalvi Attila. Az ombudsman szerint az államtitkár megsértette azt a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 2002-es kormányrendeletet is, amely kizárólag a felügyelete alá tartozó és más szervek nyilvános jelentéseinek ellenőrzését teszi lehetővé. Az államtitkár vizsgálata ugyanakkor a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt is sérti, mert a jogszabály szerint a vadászati jog használatával kapcsolatos iratokba, nyilvántartásokba csak a vadászati hatóság, illetve az annak alkalmazásában lévő vadászati felügyelő nyerhet betekintést. Az állásfoglalás tehát egyértelműen kimondja, hogy sem a vadászati törvény, sem egyéb jogszabály nem jogosítja fel a közpénzügyi államtitkárt arra, hogy az említett, személyes adatokat is tartalmazó iratokat megismerje.
Péterfalvi Attila felhívta Keller Lászlót arra, hogy a már beszerzett vadászati naplókat és trófeabírálati összesítőket küldje viszsza a hatóságoknak, a folyamatban lévő bekéréseket szüntesse meg, és az üggyel kapcsolatos, a közpénzügyi államtitkárságon keletkezett iratokat semmisítse meg. Az adatvédelmi biztos arra is felhívta Keller figyelmét, hogy a törvényellenesen megszerzett személyes adatokat egy esetleges eljárás során sem lehet felhasználni. A büntetőeljárásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy „nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg”.
Az adatvédelmi biztostól a Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda kért állásfoglalást az egyik érintett cég, a Fauna Idegenforgalmi, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt. jogi képviselőjeként.
Lapunk megtudta, hogy a társaság feljelentést is tett az ügyben többrendbelileg elkövetett, visszaélés személyes adatokkal bűntett elkövetésének alapos gyanúja, valamint többrendbeli adatvédelmi szabálysértés miatt ismeretlen tettes ellen. Amennyiben beigazolódik, hogy ilyen bűncselekmény történt, akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, de a büntetést súlyosbíthatják, ha az elkövető közmegbízatását használta fel a törvénysértésre.
A Fauna Rt. egyébként megtagadta az adatok kiadását, ezért az államtitkárság hiánypótlásra szólította fel. Mint a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatal osztályvezetőjének a Fauna Rt.-hez írott leveléből kiderül, Keller László titkárságán 2004. április 13-án Szőke Péter „segített értelmezni a feladatukat”. Szőke Péter előzetesen arról tájékoztatta az osztályvezetőt, hogy „az ügymenet gyorsítása érdekében a dokumentumokat a Közpénzügyi Államtitkárság kész azok rendelkezésre állási helyén, Kaposvárott, kézből átvenni”. Az átvétel időpontjának az április 16-i időpontot jelölték meg, tehát nagyon sürgős volt az adatok megszerzése.
A Fauna Rt. Kiss Péter kancelláriaminisztertől is intézkedést kért a törvénytelen adatgyűjtés ügyében. A társaság nem érti, milyen nyomós közérdek indokolja, hogy olyan vadászati adatok kerüljenek illetéktelen kezekbe, amelyekből következtetni lehet magánszemélyek szokásaira, információk kerülhetnek ki az általuk igénybe vett szolgáltatásokról, a szabadidejük eltöltésének helyéről és időpontjáról. A somogyi vadászterületek egyikén szolgáltatásokat nyújtó cég vezetői szerint ez az eljárás semmiben sem különbözik attól, mintha szállodai bejelentőlapokat, a vendéglőben elköltött vacsorák számláit vagy közüzemi díjak fizetésére vonatkozó egyéb információkat gyűjtenének magánszemélyektől illetéktelenül. Kiss Péter azonban április 16-a óta nem reagál a Fauna tiltakozó levelére.
Keller Lászlónak is postázták az adatvédelmi biztos állásfoglalását, de az államtitkárt nem tudtuk elérni az ügyben.
origo.hu
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja
