Olvasom, Románia azt szeretné elérni, hivatalosan ismerjék el egy általa előállított szesz palinca elnevezését. Na most akkor nem tudom, újat mondok-e, idehaza már eleink is készítettek egy pálinka névre hallgató tüzes vizet, amelynek állítólag egészen jók a visszajelzési mutatói most is odakintről, létezését összekapcsolják a magyarsággal. Vagyis eddig magyar italként aposztrofálta a világ.
Az az ország akar most a mi sok évszázados sikereink fényében fürdőzni, amely a magyar embertől is megköveteli, hogy Cluj-Napocának nevezze a nyolcszáz éves Kolozsvárt, Mátyás királyunk szülővárosát. Amelyik elvárja, hogy a magyar nemzetiségű György Gheorghénak, János Ioannak, László Vasilének szólíttassa magát. Erdélyt már nyolcvannégy éve megkapták, most kivívott sikereinkből akarnak gazdagodni…
De nem is ez a legelgondolkodtatóbb az egészben (ezt már megszoktuk), hanem, hogy a román vágyakat a magyar külügyminisztérium teljes mellszélességgel támogatja – még az sem zavarja őket, hogy a földművelésügy és az igazságügy egészen másként látja. A pálinka magyar volt, magyar lesz és magyar marad! Még hogy palinca! Persze, így egyszerűbb. Mi kivívjuk a sikert, ők meg belecsimpaszkodnak a jóba… Ügyes. Kovács bácsi minisztériuma patronálja a román pálinkatörekvéseket, ami persze őrület, de mit várhat az ember az egykori MSZMP főosztályvezetőjéből lett EU-bajnoktól…?
A pálinkát nem hagyjuk! Nem, nem, soha!
origo.hu
Se pénz, se ház – Megszólalt az Origónak az életéért küzdő győri lottónyertes
