Saigoni párhuzamok Bremer távozásában

Munkatársunktól
2004. 06. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Golyóálló mellénybe bújt Paul Bremer, majd testőreitől követve, ideges arccal szállt be a Hercules szállítógépbe, és kissé talán túl gyorsan hagyta el Irakot. Annyira sietve, hogy akik megélték a vietnami háború utolsó napját, rögtön arra a fejvesztett, saigoni menekülésre gondoltak. S ha már a történelmi párhuzamoknál tartunk, akkor érdemesebb még egy kicsit visszaugranunk a történelemben, 1921-ig, amikor a brit birodalom visszaadta Irak függetlenségét.
A brit oroszlán 1921. augusztus 23-án még arról is gondolkodott, hogy Fejszál király koronázási ünnepségén még véletlenül sem az új himnuszt játssza a katonazenekar, hanem a „Birodalomét”. Ennek szimbolikus jelzése is volt: „önállóság ide vagy oda, az urak és a katonai erő továbbra is mi maradunk”. Az USA hasonlóképpen bejelentette, hogy 150 000 katonát fog Irakban állomásoztatni.
Igaz, az angolok „felszabadították” Irakot az oszmánok alól, de nekik több kellett; a szabad nemzeti önmegvalósítás és az őáltaluk elképzelt „arab demokrácia” egy erős emberrel az ország élén, amely az orientális politikai öntudat elengedhetetlen sajátja.
A húszas években olyan maszszív tüntetések voltak a brit báb Fejszál ellen, hogy azok már elérték a népfelkelés szintjét. A kiírt demokratikus választásokat a síita klérus rendre szabotálta. Az ajatollahok már 80 éve is tudták, az ő bevonásuk nélkül nem lesz béke Irakban.
A britek, akár csak az USA ma, a szunnitákat kezdték favorizálni, hogy stabilizálják a rendet. Ez anno polgárháborús helyzethez vezetett a két vallási tábor között. Negyven év alatt 58 kormány alakult meg, és lett puccsal megdöntve. A káosznak egy fiatal tiszt, Szaddám Huszein vetett véget.



Síita félelmek. Az iraki síiták befolyásának növekedésétől tart Irán, amelynek egyházi méltóságai úgy vélik: fenyegetheti tekintélyüket egy olyan demokratikus, világi berendezkedésű Irak létrejötte, amelyet a változásokat óhajtó mérsékelt irániak is követendő példának tekinthetnek. Számos vezető iráni egyházi méltóságot különösen az aggaszt, hogy az iszlám síita áramlatának vonzásközpontja az iráni Kom szent városból áttevődhet a szomszédos Irakban található Nedzsefbe, amely a síitáknak szintén szent városa. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.