Ez volt a századforduló legbotrányosabb kémügye

A XIX. század végének és a századfordulónak egyik legdrámaibb kémügye az Osztrák–Magyar Monarchiában robbant ki. Alfred Redl, a bécsi katonai hírszerzés helyettes vezetője éveken át Szentpétervárnak szolgáltatott titkokat. Lebukása Bécsben történt, 1913 májusában - egyetlen postai csomag leplezte le a Monarchia legnagyobb árulását.

Redl ezredes hosszú időn át adott érzékeny katonai információkat Oroszországnak Fotó: WP Magazyn

Az árnyék, aki a Monarchiát szolgálta – és elárulta

Bécs a századfordulón az európai diplomácia és kémkedés központja volt. A hadsereg elitje között tűnt fel egy rendkívüli elme: Alfred Redl galíciai származású tiszt, aki nyelvtudásával és hideg logikájával a Monarchia hírszerzésének csillaga lett. 

Az Osztrák–Magyar Monarchia címere 1867 és 1918 között (Fotó: Wikimedia Commons)

1907 és 1912 között a bécsi Evidenzbüro, vagyis a katonai hírszerzés és kémelhárítás helyettes vezetőjeként szolgált. Új kódokat, rejtjelezési eljárásokat, titkos fényképezést és fedőneveket vezetett be – a Monarchia titkai az ő kezében összpontosultak. Csakhogy Redl már ekkor kettős életet élt.

A csábítás hálója: az orosz kapcsolat Szentpéterváron

A cári hírszerzés, az Okhrana, 1902 körül vette célba Redlt. Egyes források szerint zsarolással, mások szerint pénzzel szervezték be. A XIX. század végének társadalmi viszonyai között Redl titkolt magánélete sebezhetővé tette – és Szentpétervár ezt kihasználta. 

Redl ezredes szoros titkos kapcsolatban állt a cári katonai hírszerzéssel (Fotó: Tales from the Underworld)

Redl ettől kezdve rendszeresen továbbította az osztrák haditervek másolatait, erődítési térképeket és mozgósítási adatokat. 

Miközben a Monarchia a Balkán és Galícia határvidékén a háború küszöbén állt, a legféltettebb katonai titkok Szentpétervárra kerültek.

A kettős élet mestere

Redl zseniális szervező volt, és senki sem gyanakodott rá. Kollégái hűvös, fegyelmezett, példás tisztként ismerték. Ő képezte ki az új hírszerző generációt – köztük Maximilian Ronge-t, aki később a leleplezőjévé vált. 1912-ben Redlt a prágai VIII. hadtest vezérkari főnökévé nevezték ki, így hivatalosan kikerült az Evidenzbüro közvetlen irányítása alól. Ám a régi kapcsolatai megmaradtak, és továbbra is pénzt kapott az oroszoktól.

A bécsi postacsomag, amely mindent elárult

1913 tavaszán a bécsi főposta egyik lezáratlan pénzes borítéka keltett gyanút. A küldeményben 6000 korona volt, valamint titokzatos kódnevek és címzések. Az Evidenzbüro, amelyet ekkor már Ronge vezetett, vizsgálni kezdte a csomag útját. 

A legfelsőbb körök sokáig nem is sejtették, hogy Szentpétervár ismeri a Monarchia legkényesebb katonai titkait (Fotó: Quelle: picture-alliance / IMAGNO/Austria)

A levelet senki sem vette át – ezért a posta visszaküldte. A megfigyelés során kiderült: az átvevő személy maga Alfred Redl. A csapdát ekkor már felállították – Redlt követték, és egy bécsi szállodában, a Hotel Klomserben szembesítették az eseményekkel.

A Hotel Klomser sötét éjszakája

1913. május 25-én két katonatiszt lépett be Redl szobájába. Nem bilincset vittek, hanem egy revolvert. „A birodalom hálás a szolgálataidért, Redl ezredes – most tedd meg, amit meg kell tenned.” Redl felállt, megigazította az egyenruháját, és egyetlen lövéssel véget vetett az életének.

Redl ezredesnek felajánlották az öngyilkosság lehetőségét (Fotó: Le Petite Journal)

 A hatóságok elhallgatták az ügyet, de a bizonyítékok már az asztalon voltak: kódolt levelek, térképek, pénz, orosz kapcsolatok nyomai. A Monarchia legnagyobb kémje titokban munkálkodott és titokban halt meg.

Alfred Redl öröksége: árulás és összeomlás

A Redl-ügy szétzilálta a Monarchia biztonsági rendszerét. A bizalom eltűnt a vezérkarban, a titkos csatornák gyanússá váltak, a hírszerzés tekintélye összeomlott. Egy évvel később, 1914-ben, amikor kitört az I. világháború, az orosz hadsereg meglepően pontos információkkal rendelkezett az osztrák csapatmozgásokról – olyanokkal, amelyeket Redl évekig szivárogtatott ki. 

1914. június 28., Szarajevó: a végzetes pisztolylövések után elfogják a trónörökös merénylőjét, Gavrilo Principet  (Fotó: Wikimedia Commons)

Sok történész szerint Redl árulása a Monarchián halálos sebeket ejtett: 

a birodalom nem a fronton, hanem egy bécsi hotelszobában kezdett el errodálódni. Alfred Redl (1864–1913) nemcsak kém volt, hanem tükör is: megmutatta, milyen törékeny volt a lojalitás a széthulló Monarchiában. Zsenialitása, titkai és bukása máig a kémkedés egyik legdrámaibb története. A XIX. század végének rejtett háborúja ekkor vált végzetesen valóságossá.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.